Az újmédia és kommunikáció, újmédia és
oktatás, médiakultúra előadás (2013.03.20) kapcsán számos érdekes téma keltette
fel az érdeklődésemet, de ezek közül most csak az online és az offline személyiséggel
foglalkoznék. Úgy gondolom, hogy az online és offline identitásunk nem minden
esetben ugyanaz, azonban nem is biztos, hogy ezt külön kell szemlélni, mivel a
való életben és a digitális életben is ugyan az az ember cselekszik, csak
másképpen. Meglátásom szerint napjainkban offline és online viselkedésünk együttesen
formálja identitásunkat. A következőkben ennek boncolgatására teszek
kísérletet.
Mi az identitás? Mi az online
identitás?
Nézzük meg
közelebbről mi is az identitás. A Pszichológiai lexikonban az identitás (idem) latin eredetű szó,
jelentése = ugyanaz, azonosság.
A Magyar Virtuális Enciklopédia szerint az
identitás „– azonosságtudat; annak
tudatosítása, hogy »ki és mi vagyok«,
sőt először is, hogy »én – én vagyok«. Az identitás kialakítása társadalomtudományi
értelemben nem magányos spekuláció eredménye, hanem a szocializációs folyamat társadalmi terméke. Az egyének
a társas interakciók során, mások reakcióit
megtapasztalva ébrednek saját létük tudatára, s ezekből a tapasztalatokból
építik fel énjüket. Az így létrejövő identitás különböző, gyakran egymásnak is
ellentmondó elemeket foglal magába, a koherencia kialakítása komoly
erőfeszítéseket igényel.” Az enciklopédia kitér arra is, hogy a modern társadalmakkal
szemben, ahol már régóta téma az identitás válsága, a hagyományos
társadalmakban kötöttebben, a közösség által meghatározott elemekből épül fel
az identitás. Az identitásnak fontos alkotóeleme a társas identitás, azaz a csoporttal való azonosulás.
Pintér Róbert az Új társadalmi
mozgalmak az információs társadalomban című művében erről így ír: „Az
identitás az emberek számára a jelentésgyártás és a tapasztalás forrása. Manuel
Castells identitás alatt a társadalmi szereplőknek azt a jelentéskonstruálási
folyamatát érti, amely kulturális attribútumok talapzatán működik és más
jelentésekhez képest elsődlegességet élvez. Jelentésnek pedig azt nevezi amivel
a társadalmi cselekvő szimbolikusan azonosítja a cselekvésének a célját.”
Mindezekből
már érzékelhető, hogy az identitás nem más, mint önmagunk meghatározása a másokkal
való kommunikációból szerzett információk és a magunkról alkotott kép összevetésének
segítségével. Azaz ön-ön jelentésünket alkotjuk meg tapasztalataink
felhasználásával.
Az online identitással kapcsolatban a következőt találtam a Wikipédián:
„Az online identitás, internet identitás avagy online
személyiség egy, az internet felhasználók által létrehozott közösségi
identitás, amelyet hálózati közösségekben és weboldalakon használnak.” Ezek
alapján az online identitás az internetes közösségek felhasználóinak
segítségével kialakított a virtuális világban használatos személyiség. Ugyanakkor ebből is lehet több féle fajta,
annak megfelelően, hogy az ember adott közösségi oldalon vagy virtuális térben,
hogyan viselkedik. Úgy gondolom, hogy sokszor a „névtelenségbe való burkolózással”"
az emberek etikai, erkölcsi és normarendszerük alól is képesek kibújni a
világhálón, hogy olyan dolgokat tehessenek meg, melyeket egyébként nem
tehetnének vagy tennének meg.
Az identitási fogalmakat
összevetve mindkettőben lényeges szempont a közösség - legyen az online vagy
offline – személyiség formáló hatása. A kettő közötti különbség az
eszközhasználatban rejlik, de lényegében az egyén identitását a másoktól szerzett
és az önmagáról gondolt ismeretekből, tapasztalatokból együttesen alkotja meg.
A kommunikációs módszerek különbözősége miatt azonban nem gondolom, hogy két
külön identitásról lenne szó. Ujhelyi Adrienn szerint például a mai
gyerekek számára az offline és az online identitás összemosódik,
elválaszthatatlan. Miért lenne ez velünk másképp?
Most, hogy már megvizsgáltuk mi is az identitás rátérnék egy számomra
gondolatébresztő momentumra, mely bár később a digitális
kompetencia, digitális állampolgárság (2013.03.20) című órán hangzott el
a közösségi tudásalkotás kapcsán Ollé tanár úrtól, de úgy gondolom szorosan a
témába vág: „Az emberi jellem offline pont ugyanolyan, mint online. Ezt csak
régen gondolták, hogy az ember majd online valami más lesz. Nem az ember online
is ugyan úgy fog viselkedni.” Azt gondolom, hogy nem feltétlenül igaz, hogy
ugyan úgy fogunk cselekedni offline, mint online, ahogy korábban már említettem
is a névtelenség és a „kötelező” fizikai kontaktus nélküli az ember olyat is
meg mer tenni a világhálón, amit esetleg az életben nem vagy pont fordítva.
Ehhez
kapcsolódóan láthatjátok a jobb oldali képet, mely jól példázza azt, hogy a
virtuális világban olyan dolgokat is meg merünk tenni, melyeket offline nem
tudnánk vagy nem lehetne. Például egy szerepjáték során egy a valós életben
jónak, megbízhatónak, segítőkésznek identifikált ember, egy gonosz,
megbízhatatlan, rossz szándékú karaktert formál meg. Tehát a fizikai identitással szemben a
digitális identitás átalakítható, megváltoztatható, így biztosítva nagyobb
lehetőséget arra, hogy az ember több szerepben is kipróbálhassa magát, ami
véleményem szerint pozitív, mert segíti a pontosabb öndefiníció kialakítását.
Azt hiszem, a való világban sokkal inkább törekszünk megfelelni a társadalom által támasztott elvárásoknak, normáknak, mint mondjuk a virtuális világban. Mivel ott lehetőségünk van arra, hogy „személytelenségbe” burkolózva tevékenykedjünk, kiéljük olyan rejtett vágyainkat, melyeket nem tudunk vagy nem merünk a hétköznapokban. Felix Stalder megfogalmazásában „az Interneten végre-valahára azok lehetünk, akik vagyunk, vagy akik alapjában véve lenni akarunk/lenni szeretnénk. Nem vesznek körül társadalmi szokásformák, és megszabadulunk azoktól a sztereotípiáktól, amelyek a fizikai én nemkívánatos (viszont állandóan jelen lévő) adataiból sugároznak ki: ilyen az évek száma, a nem, a faj vagy a testi megjelenés.” (Stalder, 2000)
Azt hiszem, a való világban sokkal inkább törekszünk megfelelni a társadalom által támasztott elvárásoknak, normáknak, mint mondjuk a virtuális világban. Mivel ott lehetőségünk van arra, hogy „személytelenségbe” burkolózva tevékenykedjünk, kiéljük olyan rejtett vágyainkat, melyeket nem tudunk vagy nem merünk a hétköznapokban. Felix Stalder megfogalmazásában „az Interneten végre-valahára azok lehetünk, akik vagyunk, vagy akik alapjában véve lenni akarunk/lenni szeretnénk. Nem vesznek körül társadalmi szokásformák, és megszabadulunk azoktól a sztereotípiáktól, amelyek a fizikai én nemkívánatos (viszont állandóan jelen lévő) adataiból sugároznak ki: ilyen az évek száma, a nem, a faj vagy a testi megjelenés.” (Stalder, 2000)
Ezek alapján úgy gondolom, hogy
lehet különbség az online és az offline viselkedésünk között, de ez nem azt
jelenti, hogy több különböző identitással/személyiséggel rendelkezünk. Meglátásom
szerint összességében a rejtett és felvállalt viselkedésünk alkotja együttesen
identitásunkat. A digitális világ által nyújtott lehetőségek pluszként járulnak
hozzá önmagunk definiálásához, hiszen olyan világot nyitnak meg előttünk, mely számos
korlátot dönthet le és egyúttal lehetőséget biztosít új emberek, ismeretek,
kompetenciák kialakítására, gazdagítva ezzel személyiségünket. Az optimistábbak
meglátásában ez egy új szabadságeszme, melyben „a digitális identitás nem más,
mint korlátozások nélküli alkotás, annak az egyénnek az alkotása, amelyet
leképez.” (Stalder, 2000) Fontos azonban, hogy tudjuk az online világ által
kapott lehetőségeket használni, felhasználni az identitásunk pozitív irányba
való fejlesztésének érdekében.
Felhasznált irodalom:
1.
Almássy
Ágnes (Szerk.) (2007): Pszichológiai
lexikon, Helikon kiadó Kft., Budapest
2.
Magyar
Virtuális Enciklopédia - http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/szoc/identitas.htm
2013.05.02 20:29
3.
Pintér
Róbert: Új társadalmi mozgalmak az információs társadalomban -http://www.artefaktum.hu/oktatashoz/szocinfo/tarsi_mozgalmak.pdf
2013.05.02 21:03
4.
Felix,
Stalder (fordította: Szabó Géza) (2000): Az analógtól a digitális
identitás felé, Korunk http://felix.openflows.com/html/id_ana_dig_hu.html
2013.05.02 20:49
6.
Ujhelyi Adrienn (2013): Digitális nemzedékek szociálpszichológiai szempontból in Lévai Dóra
(szerk.): Digitális nemzedékek konferencia kötet- http://issuu.com/elteppkoktinf/docs/digitalisnemzedek_2013/11
7.
1. kép: Who
am I? http://silviakusada.files.wordpress.com/2011/08/who-am-i.jpg
2013.05.04 18:00
8.
2. kép:? http://neilcommons.com/wp-content/uploads/2012/12/who-am-i.jpg
2013.05.04. 17:58
10. 4. kép: válogatás http://files.mommo.hu/pictures/000/226/226678_24522d2ebd_s.jpg
2013. 05. 09. 19:25
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése