2013. május 20., hétfő

Digitális kompetencia ISTE és EU módra


Az előadás keretében megismerkedhettünk az ISTE (International Society for Technology in Education) kompetencia sztenderdjeivel, melyek külön a tanulókra, tanárokra, adminisztrátorokra, coachokra és informatika tanárokra vonatkoztatva írja le a digitális korban a tanulás, vezetés és tanítás alapvető kompetenciái (A sztenderdek az alábbi linken érhetőek el: http://www.iste.org/standards). A digitális kompetencia kifejezést hallva nekem először az Európai Unió digitális kompetencia fogalma jutott eszembe. Jelen bejegyzésemet ennek a két koncepciónak az összehasonlításának szentelem.

Nézzük sorba, hogy az ISTE az egyes szereplők esetében milyen területeket emel ki. A tanulóknak szóló elemek a következők: kommunikáció és együttműködés, kreativitás és innováció, technológia, digitális állampolgárság, kritikus gondolkodás, kutatás és információmenedzsment. A tanároknak szóló elemek: tanulás a digitális korszakban, tanulók tanulása, szakmai fejlődés, digitális állampolgárság, munka a digitális korszakban. Az adminisztrátoroknak szóló elemek: látnoki vezetés, digitális állampolgárság, szervezetfejlesztés, szakmai gyakorlat, tanulás a digitális korszakban. Természetesen ezek csak a nagyobb kompetenciák megnevezései, ezek az elemek még jobban alábontásra kerülnek a kompetencia definíciójának megfelelően ismeret, képesség és attitűdbeli elemekre. Kiemelem a digitális állampolgárság kompetenciát, mely mindegyik területen megjelent. Ez alapvetően a digitális kultúra társadalmi, etikai és jogi dimenzióit jelenti, a különböző szereplők számára más fókusszal. Például a tanárok számára a modellszerű példamutatás, a tanulók számára a komplex rendszer megértése. Így például beletartozik az információ és a technológia biztonságos és jogilag is megfelelő alkalmazása, de az élethosszig tartó tanulás személyes felelősségvállalása is.



Mielőtt részletesen belemennénk a fentiek elemzésébe, előbb bemutatom az Európai Unió digitális kompetenciáját is, hogy az összehasonlítás könnyebben követhető legyen. Általánosságban ezek a kulcskompetenciák a tudásalapú társadalomban való sikeres és boldog léthez, az aktív állampolgári részvételhez járulnak hozzá és egyfajta európai szintű referenciakeretként szolgálnak az oktatás számára. Összesen nyolc kulcskompetenciát határoz meg a dokumentum: anyanyelven folytatott kommunikáció, idegen nyelven folytatott kommunikáció, matematikai kompetenciák és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén, digitális kompetencia, tanulás elsajátítása, szociális és állampolgári kompetenciák, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, kulturális tudatosság és kifejezőkészség (Európai Közösségek, 2007). Első körben a digitális kompetenciát kell megvizsgálnunk. A fogalom meghatározása alapján ez a kompetencia magában foglalja az információs társadalmi technológiák magabiztos és kritikus használatát a munka, a szabadidő és a kommunikáció területén, alapvető IKT készségeket (számítógép használat, információ visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása és bemutatása, illetve cseréje), illetve a kommunikációt hálózatban együttműködve az interneten keresztül. Az ismeretek szintjén megjelenik az IST használatához tartozó jogi és etikai dimenzió is. A kritikus gondolkodás, kreativitás és innováció nagy szerepet kap a képességek szintjén (Európai Közösségek, 2007).

Ha összevetjük a két leírást, akkor több hasonlóságot, átfedést is tapasztalhatunk, de vajon tényleg teljes képet ad-e az Európai Unió digitális kompetencia leírása. Első gondolatom az volt, hogy a digitális állampolgárság nem jelenik meg ebben a modellben. Ha jobban megnézzük, akkor a digitális állampolgárság alapját képező etikai, jogi dimenzió megjelenik az IST használatának ismereti szintjén, ez azonban nem olyan mély és kiterjedt meghatározás, mint az ISTE esetében. Hiba lenne azonban az EU kulcskompetenciákat önállóan szemlélni, hiszen azok egy koherens egészet alkotnak, így a digitális állampolgárság kompetenciája összerakható az EU digitális kompetencia és a szociális és állampolgári kompetenciák segítségével. Azonban, hogy ez a lehetőség adott, nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenki számára világos ez a szinergikus kapcsolat és kiaknázható elemként van jelen adott esetben az oktatás világában. Ugyanígy például az adminisztrátorok esetében megfigyelhető látnoki vezetői képesség megjelenhet az EU kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák leírásában, ötvözve a digitális kompetenciával. A tanulás támogatása a különböző ISTE dimenziók tekintetében jól leírható a digitális kompetencia és a tanulás elsajátításának kompetenciájának összevonásával. 

Természetesen a struktúrában sok hasonló elemet is találhatunk, így például a kreativitás, innováció, a kritikus gondolkodás, az információmenedzsment különböző területei és az eszközhasználat mindkét esetben megjelenik, melyek fontos alapját képezik a digitális kompetenciának. 

Számomra a fenti összehasonlítás azt az üzenetet hordozza az Európai Unió kulcskompetenciának tekintetében, hogy gyakorlatilag a digitális kompetenciát nem szabadna önálló, különálló kompetenciaterületként értelmezni, hanem egy olyan, az egész struktúrán horizontálisan áthaladó elemként, mely erősíti, gazdagítja az egyes elemeket. A digitális korszakban a digitális kompetenciába ágyazva kellene megjelennie a kulcskompetenciáknak, hiszen ezek az elemek egyre inkább kikerülhetetlenek lesznek a modern társadalomban és ahhoz, hogy a kulcskompetenciák teljesíteni tudják a fő célkitűzéseiket, hogy segítségükkel az emberek megfeleljenek a tudásalapú társadalom kihívásainak és sikeresen funkcionáljanak benne, ez elengedhetetlen kelléke.


Felhasznált irodalom:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése