Forrás: http://www.netkutatasok.hu/2013/05/sugata-mitra-epitsuk-meg-felho-sulit.html videó
Sugata Mitra és a TED
Tanár úr ajánlott, hogy írjuk be a keresőbe azt, hogy Sugata
Mitra. Én megtettem és rettentő érdekes személyre és ügyre találtam, amiről úgy
gondoltam muszáj megosztanom veletek. Azt is említette tanár úr, hogy ez a Sugata
Mitra TED díjat is nyert. Gondolom nem nagyon mond senkinek semmit ez a díj
éppen ezért erről is írok pár szót.
TED
A TED (Technology, Entertainment, Design – technológia,
szórakoztatás, dizájn) konferenciák globális sorozata, melyeket a non-profit The
Sapling Foundation (alapítvány) rendez. A konferenciák témáját kifejezi a
szervezők fő jelszava: „ideas worth spreading”, azaz olyan gondolatok,
amelyeket érdemes terjeszteni. A rendezvény különlegessége, hogy az előadók
számára csupán 18 perc áll rendelkezésre, hogy átadják az információt, amit
kívánnak, ugyanakkor inspirálják a hallgatóikat. A TED weboldalán lehetőség van
a videók feliratozására, ennek eredményeképpen már több mint 600 videó érhető
el magyar felirattal. (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/TED_%28konferencia%29)
A TED díjat minden évben egy
rendkívüli egyén kapja, akit százezer dollárral segítenek abban, hogy egy
kívánsága teljesülhessen és megváltoztassa a világot. (Forrás: http://hvg.hu/tudomany/20111208_ted_dij)
Sugata
Mitra és az ő kívánsága
Nagyon érdekes oldalra bukkantam, ajánlom mindenki figyelmébe.
(http://www.netkutatasok.hu/2013/05/sugata-mitra-epitsuk-meg-felho-sulit.html) Itt
megtekinthetitek Sugata Mitra előadását és az előadás végén a kérését,
kívánságát is meghallgathatjátok, melynek remélhetőleg minél többen fognak
eleget tenni.
Azért én röviden megpróbálom leírni mit is tett Sugata
Mitra és mi az ő TED díjas kívánsága.
Először ismertette mindenkivel honnan is ered a mi mai
oktatási rendszerünk. Körülbelül 300 évre nyúlik vissza, a brit birodalom korára.
Amikor igazgatniuk kellett egy hatalmas birodalmat, a világot, számítógépek és
telefonok nélkül, úgy hogy az adatok, időpontok papírra íródtak és az
információ, adattovábbítás hajókon történt. Ez sikerült is nekik, egy
fantasztikus dolgot csináltak. Megalkottak egy globális számítógépet, aminek az
alkatrészei az emberek voltak és ma is itt vannak velünk úgy hívják, hogy Bürokratikus
Adminisztrációs Gépezet. A gépek működtetéséhez rengeteg emberre van/volt
szükség. Éppen ezért egy másik gépet is készítettek, ami az embereket hozza
létre, gyártotta, még pedig az iskolát. Az iskola termelte az embereket, akik a
Bürokratikus Adminisztrációs Gépezet alkatrészei lettek. Az embereknek egyformának
kell/kellett lenniük. Három dolgot kell/kellett tudniuk: szépen írni (mert az
adatok kézzel íródtak), olvasni és fejben kell/kellett tudniuk számolni
(szorozni, osztani, összeadni, kivonni). Ez történik ma is, pedig a világ azóta
sokat változott.
Aztán elmesélte milyen eredményekre jutott a "Luk a falban" projektje során. Újdelhiben
azt tapasztalta, hogy a gazdag családokban a gyerekek nagyon gyorsan fejlődtek
a számítógépek segítségével, és gazdag szülők mind úgy gondolták, hogy gyermekeik
intelligenciája sokkal magasabb az átlagénál. Miközben a szegény gyerekeknek minden
nehezen ment. Elkezdett gondolkodni, hogy hogyan lehet az, hogy a gazdagok csak
extra intelligens gyerekeket szülnek? Továbbá azon is gondolkodott, hogy Mit csinálnak
rosszul a szegények?
A projekt lényege az volt, hogy vágott egy falba egy
lyukat a szegénynegyedben és beletett egy számítógépet és kíváncsian várta,
hogy mi fog történni. Számítógépet adott olyan gyerekeknek, akik sosem
kapnának, olyan gyerekeknek akik nem beszélnek angolul és azt sem tudják mi azaz
internet. A gyerekek odaszaladtak és elkezdték használni a gépet.
Majd mikor Sugata Mitra látta, hogy a gyerekek egész ügyesen
használják a számítógépet megkérdezte tőlük, hogy honnan, hogyan tanulták meg
használni a számítógépet, amikor az angolul van ők pedig nem tudnak angolul. A
gyerekek ekkor nagyon érdekesen válaszoltak, mérgesen azt felelték: "Adtál nekünk egy gépet, ami csak angolul
működik ezért meg kellett tanítani
magunkat angolul, hogy használni
tudjuk." Ekkor hallotta először ezt a kifejezést ilyen természetesnek
véve.
A falban lévő számítógép első napján (1999), egy 8
éves fiú és a tanítványa egy 6 éves fiú, éppen a böngészést tanulják az
interneten.
Egy 8 éves fiú magyarázza a nővérének, hogy mit kell
csinálni.
Aztán az ország más részein is megismételtem a
kísérletet újra meg újra és mindig ugyanazt az eredményt kapta. Végül a sok
tapasztalatát leírta és publikálta. Ezekben a munkákban azt állította, hogy 9
hónap alatt egy csoport gyerek bármilyen nyelvű is legyen, egy számítógéppel
magára hagyva egy nyugati alkalmazott szintjéig eljut a számítógép kezelésében.
Ezt a saját szemével látta, újra meg újra. Az eredmények még kíváncsibbá tették,
hogy mégis mire képesek a gyerekek, ha ezt meg tudták tenni. Elkezdett
kísérletezni különböző témákban, többek között a kiejtéssel kapcsolatban. Dél-Indiai
gyerek csoporttal kezdte, akiknek nagyon rossz volt az angol kiejtésük, pedig szükségük
lett volna jó kiejtésre, hogy könnyebben állást találjanak. Így Sugata Mitra adott
nekik egy olyan beszédfelismerő programot ami felismeri a beszédet és leírja
szövegként persze egy számítógép kíséretében. Használati utasításként csak
annyit mondott: "Addig beszéljetek hozzá amíg azt nem írja ki, amit
mondotok.". Ők így is tettek. Megtörtént a lehetetlen nulláról 30%-ra
javult a kiejtésük két hónap alatt, a trópusi hőségben egy számítógéppel a fa
alatt, egy olyan nyelven amit nem ismertek. Abszurd. De a viktoriánus mérce szerint
(vagyis a mi mostani oktatási rendserünkben) a 30% az elégtelen. Tehát még
20%-ot javítaniuk kellett. Tanárt nem talált nekik, de sikerült rávenni a
gyerekek barátját, egy 22 éves könyvelő lányt, hogy segítsen neki. A módszer a
következő volt: a "nagyi" módszer. Vagyis a gyerekek mögé kellett állnia
és bármit csináltak is csak annyit kellett mondania nekik, hogy "Tyűha,
ezt meg hogy csináltad? Húú, amikor én ennyi idős voltam biztos nem lettem
volna képes erre.". Mert a nagyik folyton ezt csinálják. És a nő így is
tett a következő két hónapban. A gyerekek teszteredményei pedig 50%-ra
ugrottak. Egy Kallikuppam nevezetű kislány tudása beérte az Új-Delhiben lévő
kontroll csoportot, pedig ők egy drága magániskolában voltak egy képzett
tanárral.
Amikor Sugata Mitra ezeket tapasztalta rájött, hogy ki
lehet egyenlíteni az esélyeket. Visszament Angliába (mert előtte ott tanított) brit
"nagymamákat" toborozni. Hirdetéseket adott fel "brit nagymamákat
keresek szélessávú internettel és webkamerával" és heti egy órát kérnék a
szabadidejükből. 200-an jelentkeztek 2 hét alatt. "Nagyi Felhőnek"
hívja őket. A "Nagyi Felhő" az interneten várakozik és ha egy gyerek
bajba jut, akkor egy nagyi siet a segítségére, skype-on keresztül jelentkezik
és megoldja a gondokat. Annyira hihetetlen látni ahogyan segítenek egy
észak-nyugati angliai faluból Tamil Nadu nevű indiai faluban lévő gyereknek, 10.000
kilométer távolságból. A segítség nem más, mindössze egy ősi gesztus. A nagyi
elmond egy mondatot angolul és a gyerekeknek utána kell mondaniuk. Addig
ismétlik amíg jó nem lesz a kiejtésük. Hogy mi ez a tanulás? Nem más, mint az
önszerveződő oktatás terméke. Sugata Mitra szerint: "Ha hagyjuk, hogy a tanulási
folyamat magától kialakuljon (az élet utat tör magának, a tanulás is), akkor a
tanulás beindul. (Erről eszemben jutott az a szép mondat, melyet a Jurassic
Parkban hallotta, Jeff Goldblum karakterének szájából hogy "Az élet utat
tör magának" hát így van ezzel a tanulás is, az alapján amit eddig
hallottam Sugata Mitrától). Nem a tanároknak kell tanítaniuk. A tanulásnak teret
kell engedni. A tanár csak beindítja a folyamatot és csodálattal telve hátradől
és nézi, ahogy a tanulás életre kel. (Valahogy így néz ez ki a
felnőttoktatásban is, vagy így kellene történnie a felnőtteknél is, hogy a
tanár, csak terelgetni a tanulási folyamatot, érdekes, hogy ez a gyerekeknél is
működik.)
Sugata Mitra Önszervező Tanuló Köröket (ÖTK, angolul
SOLE - Self Organized Learning Environment) alakított ki és akar is még
kialakítani. A lényeg a szélessávú internet + együttműködés + bátorítás
egybegyúrva. Sugata Mitra már kipróbálta ezt a módszert sok-sok iskolában a
világ minden táján, és a tanárok kicsit meglepődve azt kérdezték tőle: "Ez
működik csak úgy magától?".
Az ÖTK működés közben.
Itt pl. a sárga pólós kisfiú tart rendet, mert nincs velük tanár, és mégis működik. A gyerekek viszonylag csendben (van azért egy alapzaj a beszélgetés következtében) és nyugodtan tanulnak.
Ausztrália: "Az elektronok összege nem egyenlő a protonok összegével..." és még rajzzal is illusztrálják.
Az eredményeit látva én is egyet értek vele abban,
hogy egy új tantervre van szükség, de szerintem ezeket a módszerek a
felnőtteknél is ugyan úgy lehetne alkalmazni.
Sugata Mitra szerint a tanterv lényegének a "nagy
kérdések"-nek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy pl. a kőkorszaki emberek
a csillagos ég alatt ülve feltették a nagy kérdést: "Mik azok csillogó
dolgok ott az égen?", de mára elvesztek az ehhez hasonló csodálatos
kérdések. (Tehát az most azt jelenti, hogy menjünk vissza a kezdetekhez, és nem
megmondjuk pl. a képleteket, amiket be kell magolni, hanem hagyjuk, hogy a
gyerekek maguktól jöjjenek rá? Sugata módszere szerint, igen.)
Sugata Mitra egy olyan intézetet szeretne építeni,
ahol tanulmányozhatja "a módszert". Az intézetben lényegében nem
dolgozna senki, csak egy "nagyi", aki az egészségért és a
biztonságért felelne. A többi a "felhőből" jönne. Mindent a felhő
irányítana. Sugata arra kérte a hallgatóságát, hogy ők maguk is hozzanak létre
Önszervező Tanuló Köröket (a világ mind az 5 földrészén) otthon, az iskolában,
az iskolán kívül, klubokban. Az ilyen körök létrehozása nagyon egyszerű, hiszen
van egy nagyszerű TED dokumentum, amely leírja hogyan is kell ezt csinálni. Arra
kért mindenkit, hogy ha létrehozták a köröket és működnek, akkor küldjék el
neki az adatokat, eredményeket, tapasztalatokat. Ő pedig mindent összerakja és
beviszi az anyagot a "Felhő Suliba" és létrehozza az oktatás jövőjét.
Az ő nagy kívánsága az, hogy a világ összes
gyermekének adhasson egy számítógépet, és szerintem ez az esélyegyenlőség megteremtésének első lépése.
