A Netikettről

Sok tudományos írásmű dolgozta már fel az Etikett fogalmát, szabályrendszerét. Nehéz egy olyan dologról írni, amelynek bár vannak alapvető szabályai, mégis a legtöbb szabály inkább íratlan. Az Etikett nem csak hogy nem egységes a világban, hanem változó is. Az illemszabályok sokfélék a világban. Mindazonáltal vannak globalizációs hatások is – például a kézfogás is egyre elfogadottabb a Japán üzleti életben, és hétköznapokban, természetesen a meghajlást, mint hagyományos köszönést nem váltotta fel.

Éppen ezért igen nehéz kérdés arról értekezni, hogy vajon mi is a Netikett. A szó valójában egy rövidítés elnevezése: Net Etikettből – Az angol Netiquette magyarított formájából - ered. Az internet etikett szabályait foglalja magában. Ezen szabályokra sincsen központi séma. Az alapvető jogok és kötelezettségek, vállalások, és viselkedési normák „site”-onként is változnak. Mindazonáltal a Netikettnek vannak alapelvei, melyet véleményem szerint, sokan ismernek, mégsem alkalmaznak teljes mértékben.

A wik ipédiás fogalomtár kiemel egy-két fontosabb szabályt, így például:

• Ne írj csupa nagybetűvel, mert az kiabálásnak számít, használj kis- és nagybetűket is!
• Ne káromkodj, ne írj trágárul!
• Ne írj a chatre vagy a fórumba nem illő dolgokat!
• Használj szóközt is! (Felsorolásban a vessző nem helyettesíti a szóközt!)
• Ne használj többszörös írásjeleket!

Amint láthatjuk, ezek a kiragadott példák közül sok nagyban hasonlít arra az etikett-protokollra, amelyet a valóságos életben is használunk. Nem véletlen, hogy a Netikett főbb szabályai ilyen mértékű egyezést mutat a fizikai léttel. A digitális élet színterein történő viselkedés kísértetiesen hasonlít a való világéra. Sőt még rosszabbá is válhat. Ilyen lehet egy olyan webhely, amelyen nem szükséges regisztrálni ahhoz, hogy hozzászólj egy adott témában. A névtelenség és a vélt virtuális tér nyújtotta biztonságérzet mögé bújó, rosszakaró melegágya lehet az etikett-protokoll megszegésének. Ha úgy tetszik, az internetes felület teret nyit az ún. „trolloknak”, ami sok esetben összevethetünk a társadalomban élő destruktív személyekkel.

Mielőtt azonban előreszaladnék az interneten található érdekességekre és korlátokra hívnám fel a figyelmet érdemes szétnézni az internet adta lehetőségek tárháza között, milyen etikett szabályok (írott és íratlanok) próbálják kontrollálni a működést. Fontos megjegyeznem, hogy ezen szabályok között előfordulhat olyan is, amely nincs korlátozva egy adott honlapon, a szabályok nem egységes érvényűek.

Az e-mail etikett

Az első netikett szabályok talán az e-mailekkel kapcsolatban jelentek meg. Fontos különbséget kell tenni, hogy egy adott e-mailt egy adott embernek, avagy tömegnek címezzük. Az elektronikus levelezés megjelenésének hajnalán, az e-mailekre is ugyanazok a szabályok vonatkoztak, mint a postai levelezésre. A e-mail levelezés azóta sokat hígult, formalitását már csak a hivatalos levelezésben őrizte meg. Érdekes megnézni, mire nevel minket a netikett egyik legtöbb helyen megtalálható „kézikönyve”: „Abból kell kiindulni, hogy az Internet-en át történő levelezés nem biztonságos, kivéve ha valamilyen rejtjelező eszközt (akár szoftvert, akár hardvert) használsz. Ne írjál semmi olyasmit egy elektronikus levélbe, amit nem küldenél el levelezőlapon. Légy paranoiás!”

Számomra az utolsó mondat az, amit okolok arra, miért nem bíznak meg az emberek az internet adta információkban. Az óvatosságra inteni nem bűn az embereket, de felszólítani a mindennapi levelezőt arra, hogy legyél paranoiás túlzásnak tartom. Amennyiben egy-két dolgot figyelembe veszünk, könnyen kiszűrhetjük az ártalmas leveleket.

Az e-mailekkel kapcsolatban mindazonáltal én az alábbi alapvető szabályokat tartom fontosnak ellenőrizni:

·         Hivatalos levél esetében a levél alján szerepeljen neved, elérhetőséged

·         Úgy válaszolj egy levélre, hogy abból kiolvasható az is mire reagálsz

·         A tegeződés/magázódás formai követelményeit tartsd be. Üzleti világban még e-mailen belül is kritikusan szokták ezt kezelni.

·         Kerüld az ismeretlenektől érkező leveleket

·         E-mailben található linkre csak akkor kattints, ha ismered a küldőt és megbizonyosodtál annak valódiságáról!

·         Ne küldj tovább láncleveleket, mert frusztrációt okoz a másik félnek, tartalmaz általában fenyegetéseket, burkolt célzásokat.

·         Ne küld tovább olyan hírt, amelynek valódiságáról nem vagy meggyőződve

A lista a teljesség igénye nélkül készült, szívesen várom, kiegészítését. Az fenti pontokban nem csak etikett szabályok szerepelnek, hanem olyan intézkedések, amelyekkel nem csak az azokat tartjuk be, hanem biztonságossá is tehetjük postafiókunkat. Az Netikett és a Netbiztonság bizonyos pontokon összekapcsolódik. (pl. nem illik lánclevelekkel „spammelni” barátaidat, biztonsági kérdés is, mert gyakran a lánclevelek vírust is tartalmazhatnak) Általánosan elmondható, hogy a levelezés és kulturált formában való fogalmazás a legtöbb egyéb kommunikációs formára is igaz.

                Amennyiben megbízunk az internet adott lehetőségekben – ma már nagyon tudunk mást tenni, lévén szinte lehetetlen kikerülni a digitális kommunikációs útvonalak valamelyikét – felhozok egy pár általánosabb érvényű, engem is foglalkoztató kérdést, megpróbálok rá válaszolni is:

             1.       Mit osszak meg? Illik-e kihasználni más tudatlanságát?

             2.       Vajon Illik megosztani? És egy eltűnt személyit?

             3.       Megoszthatom-e zenéimet, filmjeimet?

             4.       Letiltsam, vagy figyelmen kívül hagyjam?

             5.       Minden levélre válaszolnunk kell?

1.       A tájékozatlanság eredményei

Egy fontos szabály az, hogy nem osztunk meg olyan tartalmat, amelynek valóságtartalmáról nem vagyunk meggyőződve. A problémát árnyalja az a tény, hogy napjainkban olyan dolgokat is megosztunk, amit viccesnek tartunk, vagy „poénból” osztjuk meg. A tűréshatár ebben az esetben igen szerteágazó, van, akinek egy „ártatlan tréfa” az életébe kerülhet, mást meg sem rendít az, ha egy olyan információt oszt meg, ami nem igaz. Miért is probléma ez ránk nézve? A vicces témákat félretéve nagyon sok ilyen jellegű kép, videó, levél stb. tartalmazhat vírusokat, adathalász tevékenységeket. (pl. megszerzi e-mail címünket). Amennyiben biztonságos forrásból nyitjuk meg a tartalmat, de megosztjuk anélkül, hogy annak hitelességéről esetenként meggyőződnék a személyes „presztizsünk” is csökkenhet, baráti és szakmai megítélésünk is visszaeshet. Az interneten elég magas számmal lehet találni olyan információkat, amelynek igazságtartalmát rendszeresen megosztják, felhozzák. Önkényesen kiemelem személyes kedvencemet: „A Mars akkora lesz, mint a Hold” Ez a fajta álhír egy semleges típusú, vírust nem hordozó időről-időről felbukkanó híresemény. Káros hatása annyiban lehetséges, hogy a hír megosztóját hozza kínos helyzetbe, az által, hogy egy átlagos műveltséget igénylő hírt úgy osztott meg, hogy nem mutatott rá annak hamis voltára.

                Itt jegyezném meg a digitális világ egyik érdekes tendenciáját, a „trollkodást” – megfeleltethető a telefonbetyár tevékenységnek. Semmi másról nem szól, mint egy tartalom kifordításáról, ennek direkt közléséről, terjesztéséről, majd azon nevetni, ahogy a másik „bedől” a csapdánkba. A „Legszebb öröm a káröröm” mondást remekül példázza a jelenség. Érdekes lehet felmérni, hogy mennyien foglalkoznak ilyen információk készítésével. Manapság már az sem meglepő, hogy ezeknek gyűjtőoldaluk van (pl: 9gag.com), kikapcsolódásként, vagy szórakoztatásként használja a tudatosabb felhasználó. A probléma a megosztott viccekkel kapcsolatban annak etikus kérdése és határai.

2.       Megosszam, mert segíteni akarok, vagy csak mert jópofa?

                Több korábbi blog bejegyzésben is szóba került a megosztás kérdése Vajon mit osszak meg, mit etikus és mi nem az. A fent említett viccesnek szánt gyűjtőoldalakról vígan mazsolázhatna ki-ki, hogy melyek azok a tartalmak amik megosztását preferálja, melyiket nem (Magam részéről az ilyen vicces tartalmakat nem tartom érdemesnek erre). Nincs konkrét határa a megosztott tartalmaknak, sok esetben az ember maga dönti el mit oszt meg, annak etikus vagy gusztusos volta személy függő.

Az etikai kérdés nem csak abban merül fel, hogy én úgy döntök megoszthatom-e a tartalmat, de sok esetben egy adott képet, fájt csak úgy tudsz megtekinteni, hogy megosztod. Mennyire etikus lehet ez? Számítasz valami érdekes információra, majd szembetalálkozol egy „trollface”-el. Nyilvánvaló a megosztó oldalak felelőssége és a saját döntésed is nagyon meghatározó ebben az esetben.

                Nagyon pozitív és szocializációs eredménynek tekinthetjük azt, hogy ki-ki megosztja a közösségi oldalon az elveszett kutyát, bajba jutott embert stb. Abban a pillanatban, hogy én valakinek a személyiét megosztom „segítő” szándékkal, rögtön egy kérdés is felvetődik: Vajon etikus-e megosztani más személyes adatait? A személyes adatok védelmét nem csak a közösségi oldalak védik, hanem törvény is biztosítja azt. (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) Bár megosztások nagy része a tényleges „tetszik” kategóriába sorolandó, de mi a helyzet egy elveszett lány személyi igazolványával? Nem sértem meg az által az ő személyiségi jogait, hogy engedélye nélkül információkat osztok meg róla? Természetesen a legtöbb esetben jó szándék által vezérelve osztjuk meg ezeket a – koránt sem biztos, hogy biztos forrásból eredő – információkat. Az internet feketelistáján mindazonáltal történt már ilyen alapon történő adathalászat, e-mail vagy bank-kártyalopás is. Nehéz megmondani, hogy mit osszak meg ennek alapján, hiszen nem biztos, tudom ellenőrizni az információ hitelességét. Érdekes megfigyelni, hogy ugyanolyan tendenciákkal találkozunk ebben az esetben is, mint a való világban.

3.       A megosztás hatalma és etikussága

Minden oldalról hallható az a problematika, hogy megosszam, vagy ne, egy adott tartalmat. Az alapvető elv, hogy minden saját magad által készített dologról te rendelkezel, így annak megosztásáról te rendelkezel. A legtöbb megosztó oldalon szerzői jogokkal is lehet rendelkezni. Mi történik, akkor, ha én egy képet, egy filmet, kedvenc zenémet szeretném megosztani? Roppant mértékben kényes etikai kérdéseket vet fel, hiszen azt a CD-t amit más megvásárolt, letölthetem ingyen, megosztják velem torrenten, youtube-on stb. Tavalyi évben nagy port kavart egy megosztó oldal bezárása, amelyet lefoglalt az FBI is. Olyan mértékű tiltakozás indult, hogy támadásokat generált biztonságos rendszerek ellen is. Etikus volt lezárni a honlapot? Valószínűleg igen, hiszen más tulajdon és személyi vagyonát károsította, ugyanakkor etikus-e fenyegetni bankfeltörésekkel a másik oldalról. Amint láthatjuk, az etika mindenkinek mást jelent ebben a kontextusban.

A korlátozások mellett természetesen lehetőség van az internet adta lehetőségek kihasználására. Ingyen megosztani, terjeszteni egy művet, majd adományokat („donations”) kérni értük, reklámokat elhelyezni bennük sokszor kifizetődőbb lehet. Egyre többen alkalmazzák az ingyenes elérhetőség lehetőségét.

4.       Az idegölő spammbarátunk

A megosztást természetesen részletesebben is taglalhatnám, de sem erkölcsi és elvi vitákba nem szeretnék mélyedni, szerintem az emberek 99%-a osztott meg olyan tartalmat ami valamilyen módon nem legális – ez nem feltétlenül volt tudatos. Visszatérve a megosztott tartalmakra, a sok „lájkolt” tartalom okozhatja postafiókunk, facebook és egyébprofilunk spammelését. Írásomban már említettem, hogy sok esetben nem vesszük észre, hogy az adott tartalom elolvasása egyben egy hírlevélre való feliratkozást, rendszeres facebook megosztást eredményez. Az egyik kérdés mennyire etikus ez? Az biztos, hogy egy remek marketingfogás, melynek etikusságáról viták folynak. Nehezebb megválaszolni azt, hogy vajon tűrjük ezeket, vagy dolgozzuk fel. A spammek, hírlevelek, egyéb információk lehetnek hasznosak is, nem feltétlenül az a célja, hogy elolvassuk. Érdemes erre fokozottan figyelni, meg lehet azt is tenni, hogy nem iratkozunk le egy adott hírlevélről, mert a tartalma tájékoztat minket olyan lehetőségekről, amelyek hasznos információt rejthetnek számunkra. Amire figyelni kell az ilyen spammek és hírlevelek esetében a direkt linkek használata, bármilyen személyes adat megadása. Rengeteg pénzt loptak hitelkártyákról hírlevélnek álcázott levél jogcímén. Ilyen hír körlevél lehet: „A facebook fizetős lesz, de ha most küldesz 5 dollárt akkor örök tagságot kapsz”. –Igen meglepő, hogy ha ez a levél egy hamis e-mailről megjön, mint facebook RS feed, mindenki kattint az opcióra és már kész a vírus, megadtad a kártyád adatait és befizetted az 5 dollárt? volt pénzed, nincs pénzed – ha szerencséd van tényleg csak 5-öt vesztettél…

5.       Ne válaszolj minden levélre

Eszmei fejtegetéseimmel arra sarkallak, hogy ne válaszolj minden kapott e-mailre – holott egy levél megválaszolása etikai kérdés is lehet. Adataidat kezeld biztonságosan, és kritikusan nézd a bejövő leveleidet. Ha ismeretlen címről kapsz olyan levelet, ami úgy tűnik, neked szól, nézd meg a konkrét címzettet, a részletes küldési információkat – én már kaptam meg úgy levelet, hogy elvileg más volt a címzett. Akármennyire is etikus kérdés a válaszolás, ismeretlen levél esetében fontos a mérlegelés. Amire különösképpen ügyeljetek a hivatkozások. Barátok és ismerősök akarva-akaratlanul is osztanak meg vírust. A biztonsági rendszerek sok esetben elegendőek, de mi vagyunk a felelősek azért mit osztunk meg.

Ha fellépsz, egy oldalra olvasd el az általános használati feltételeket, tarts be az oldal szabályait. Légy türelmes, próbáld meg visszakeresni a kérdésre a válaszodat. Sok esetben tapasztalom, hogy egy kérdést feltesznek egy fórumban, majd választ várnak rá, melyre nem érkezik, ennek oka sok rétű lehet, az egyik, hogy az elmúlt héten ugyanezt kérdezték. Fokozottan figyelj a megosztott tartalmakra, ezek minősíthetik tevékenységeidet, befolyásolhatják akár az elhelyezkedésed esélyeit is. Remélem kicsit hosszúra sikerült bejegyzésemmel hozzájárultam ahhoz, hogy tudatosabban használhasd az internet adta kommunikációs eszközöket.

Képek forrása:

1. kép: http://www.lol.hu/pic/29e26e2f/

2. kép: http://www.edutopia.org/whats-next-2008-netiquette-guidelines

3. kép: http://napidoktor.hu/cikk/180.18103/A-netikett-tizparancsolata

Magyar nyelvű források a témában:

http://www.hirdet.net/netikett.htm

http://www.ietf.org/

http://eetikett.hu/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Netikett

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kultura/rfc1855h.hun

http://www.mlbe.hu/netikett.htm

http://kzella.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1168940

http://karpatinfo.net/eletmod/2011/08/07/az-e-mail-etikett-7-parancsolata
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100112.TV

Angol nyelvű források a témában:

http://www.albion.com/netiquette/

http://www.networketiquette.net/