A kereskedelem-központú internet

            Az internet egy virtuális piac. Az modern eszközök megjelenésével, majd az internet kialakulásával egyetemben jött létre az a tendencia, hogy a digitális kereskedelem egyre szélesebben terjed. Az internet ma már komoly piacokat és bevételeket teremt a gazdaságnak. Az online marketinggel több szakirodalom és honlap is foglalkozik, nem csoda hát, hogy a digitális kereskedelem az egyik központi jellemzője az internetnek. Napjainkban nem tudunk úgy elmenni egy oldalon, hogy ne találkozzunk a reklám különbözőbb formájával.

            A digitális kereskedelem széles skáláján át remekül lehet látni a különböző marketingfogásokat is. Mint a való életben is, a cél az, hogy vásárlásra ösztönözzön. Az interneten ezen kívül egy különös tendencia is mutatkozik. Az egyszerű fizikai produktumokat felváltja olyan termékek vásárlása, amihez még a valós életnek is kevés köze van.

            Hasonlóan az információk sokaságának a marketing szakember is rengeteg információt tud összeszedni a felhasználó által hagyott lábnyomok alapján. Nehéz kérdés ezért, hogy melyik marketing és kereskedelem a leginkább elterjedtebb. Nehéz ezért meghatározni melyik módszer vezethet sikerre. Napjainkban a tendencia azt mutatja, hogy egy adott kereskedelmi eszköz többféleképpen, egyre személyesebben van jelen a digitális piacon.

Valós pénzért vásárolt termék/szolgáltatás

            A digitális kereskedelem egyik legalapvetőbb formája a banki átutalás, valamilyen online felületen keresztül. Az általános gondolkodásban megjelenik még a különböző termékek online vásárlása. Fontos kritérium hogy ezek általánosságban valamilyen tárgyak, esetleg szolgáltatások. Ilyen lehet egy könyv, egy szállás kifizetése online. A másik fontos feltétel, hogy valós pénzért vásárolunk szolgáltatásokat, nyoma van a banki rendszerekben.

A fenti képen az Amazon.com-on vásárolhatunk egy napenergiával működő töltőeszközt.

Az oktatás, tudás megosztása is megjelenik a szolgáltatások széles palettáján. Alapesetben könyvek formájában, viszont egyre inkább elterjedtebb komplett kurzusok, korrepetálások kiszervezése az online környezetben. Ezekért regisztrációs/részvételi díjat kérnek – melynek ellenértékeként tanúsítványt, egyéb anyagot is kaphatunk (Ilyen lehet egy workshop egy Hangout-ban is)

A fenti képen a Coursera.org által kínált kurzushoz „Signature Track” vásárolható, amely hitelesített tanúsítványt ad a kezünkbe sikeres elvégzés esetén

A digitális vásárlás egyik speciális jellemzője a visszaküldési lehetőség („buy back guarantee”. A legtöbb online vásárolt, postán, futáron keresztül érkező termék esetében visszavásárlási garanciát adnak. Számomra meglepő módon oktató jellegű könyvekkel is működik a módszer, ahol a könyv árát adják vissza, ha a könyvben foglaltak alkalmazása nem jár sikerrel.

A www.howtowriteabookadvice.net oldalon teljes visszavásárlási garanciával vehetünk meg egy útmutatót a könyvírásról.

Hűségünk pénzt generál

            A digitális kereskedelem egyik marketing fogása a hűségakciók. Különböző hűségpontokat eddig is szerezhettünk. Bankok, benzinkutak nagyobb boltok a legelterjedtebbek. Az első ilyen jellegű akciókhoz, kuponfüzetek, pecsétek járnak. A továbbfejlesztett változata különböző kártyák kiadása, amely összeköthető bankkkártyával (pl. Shell Smart, Supershop, Tesco Club stb.). Azonban ezek csak részlegesen érintik a digitális kereskedelmet. Ebben az esetben maga a pénznem ami virtuális A következő lépés az olyan virtuális, ezen virtuális pénzek beválthatóak hűségpontok, amelyekhez nem járnak ilyen kártyák, fizikai formájuk nincsenek. A hűségpontok fontos kritériuma, hogy általában egy már megvásárolt termék/szolgáltatás/cég nevéhez kapcsolódik

A képen néhány hűségkártyát láthattok a saját pénztárcámból

 

A dropbox.com-on regisztrált felhasználók pénzneme a tárhely mérete, melyet különböző módokon lehet bővíteni. A képen látható az általam megszerzett bónusz tárhelyek, és fajtáik. Tipikus példája a tárhely, mint virtuális pénznem egyik fajtájának, a fizikailag sohasem megjelenő virtuális pénzeszköznek.

Virtuális pénznemek

            A virtuális pénznemek a hűségpontokon kívüli külön kategóriát képez. A legtöbb esetben a virtuális pénznem összeköthető valamilyen szolgáltatással. A különlegességük ezeknek a pénznemeknek az, hogy általában nem konvertálhatóak át más virtuális pénznemre, sőt valós pénzre sem. A virtuális pénznemek megjelennek például ingyenesen használható programoknál, szolgáltatásoknál. Az egyik ilyen példa a Rukkola.hu. Ezen az oldalon a „pénznem” a rukkolás, amelyet „happolásra” költhetünk. A virtuális pénzek sok féleképp jelennek meg sok esetben nem is gondolunk rá pénzként.

A fenti képen a rukkola.hu említett „happ-métere” látható.

A khanacademy.org által használt „pénznem” az Energy Points, amellyel sokkal több féle avatár választható, mint alapesetben.

Az ingyenes programok egyik elterjedt marketingje az ún. mikro tranzakciók biztosítása, általában olyan kiegészítő eszközök ezek, amelyek egy alapvetően ingyenes program használatát segítik – bár nem külön pénznemmel működik, de a wordpress.com oldalát is kisebb kiegészítő szolgáltatásokkal tudjuk professzionálissá varázsolni. Konkrét példa a virtuális pénznemekre a számítógépes játékok által használt valuták. (Pl.: World of Warcraft, League of Legends)

A fenti képen a League of Legends nevű ingyenes játék pénznemeit és boltját láthatjuk. Az ún. RP valós pénzráfordítással vásárolt virtuális pénznem, az ún. IP-t keresni a játékkal való játszással érhető el. Amint látható egy adott megvásárolható elem elérhető mindkét áron, viszont a játéknak vannak olyan elemei is, amely csak „RP” alapján érhető el. Kép forrása: http://www.urbantitan.com/top-10-reasons-to-play-league-of-legends/league-of-legends-money/

Játék honlapja: www.leagueoflegends.com

A World Of Warcraft nevű játék különböző fizetőeszközeit láthatjuk. Az elsődleges fizető eszköz az arany és annak felbontása (ezüst és bronz). A játékon belül azonban különböző más fizetőeszközök is szerezhetőek, nagy részük a játékban teljesített küldetésekkel, van olyan amely aranytallérokért cserébe.

A játék igen széles skáláján mutatja be a kereskedelmet. Sokáig az illegális kereskedelem egyik példája volt a játékban megszerezhető arany valós pénzért való árusítása. Kép forrás: http://www.examiner.com/article/wow-patch-3-3-3-pvp-mark-conversion-revealed

A játék honlapja: http://us.battle.net/wow/en/

 

A fotosokvilaga.hu oldalon regisztrált felhasználók pontokat gyűjthetnek a mások képeihez adott korrekt hozzászólásálral, amit képfeltöltésre költhetnek el.

Valós pénzért virtuális

            A digitális kereskedelem egyik meghatározó eleme éppen ezért a valós pénzért vásárolt virtuális pénzek. Ilyen például a Second Life Linden dollárja is, melyet vagy „virtuális munkával” (pl. a készített eszközök eladásával, ruhák tervezésével stb.) vagy valós pénz befizetésével lehet beszerezni.. A digitális kereskedelem egyik legérdekesebb része, hogy egy olyan pénzért „cseréljük” át valós pénzünket, amelyben a hétköznapi életben semmire sem használhatjuk. Az adott virtuális szolgáltatáson belül használhatjuk el.

A bal oldali képen a Second Life-ban használható „linden dollár” vásárlásáról látunk képet. Ezt a pénzt virtuális tér bérlésére, eszközök vásárlására használhatjuk fel.

Kép forrása: http://community.secondlife.com/t5/English-Knowledge-Base/Buying-and-selling-Linden-dollars/ta-p/700107

A program elérhetősége: http://secondlife.com/

            Tendenciaként mutatkozik az, hogy a már megvásárolt virtuális pénzünket nem tudjuk átkonvertálni valós pénzekké. – Kivételt képeznek ez alól a szerencsejáték oldalak által bevezetett virtuális pénznemek, azok kifizetése. Ezen pénznemek esetében pontosan meghatározott váltószámok állnak rendelkezésre. (Egy nem digitális alapon működő példa: 100 Ft = 1 SuperShop pont, 1 SuperShop pont = 1 Ft – Akciókkal termékeket lehet népszerűsíteni az által, hogy több pontot adunk értük mint ami alap esetben járna érte.)

Virtuális pénzért virtuális

Korábban már említettem a virtuális pénznemek széles skáláját és átjárhatatlanságát. A virtuális pénznemek már fent említett kivételes esetekben átkonvertálhatóak valós pénzzé, de nagyon kevés példa van arra, hogy virtuális pénzért, más virtuális pénzt tudunk vásárolni. (Ez olyan lenne, mint a T-Mobil hűségpontokat a Telenor-nál szeretném érvényesíteni). Természetesen előfordulnak olyan esetek ahol két különböző virtuális pénznem átváltható (egy megadott árfolyamon), az ilyen esetekben a szolgáltató is azonos.

Veszélyek, visszaélések

            A virtuális kereskedelem árnyoldala ugyanolyan jellegű, mint a valós kereskedelemnek. Sokan félnek a bankkártyájukat használni, mivel ha minden adatot elment az adott oldal levonhat sokkal több pénzt annál, mint mi költeni szerettünk volna. – A bankkártya visszaélések elkerülésére született például a Paypal.com, illetve egyes Bankszolgáltatók „Virtuális bankkártyát” állítanak ki, amelyre ingyenesen tehetsz fel pénz, így veszélyek nélkül vásárolhatsz.

A visszaélések a virtuális pénznemekkel is ugyanúgy előfordulnak. Vannak olyan félék, amelyek nem vásárolhatóak, csak megszerezhetőek az által, hogy a virtuális térben tartózkodsz, munkálkodsz. Sok eseten találkozhatunk nem legálisan vásárolható virtuális pénznemekkel. Mivel a virtuális pénznemek egy adott szolgáltatáshoz, programhoz köthetők, ezért itt az azonosító; a felhasználó név. A csalók legtöbb esetben nem csak az egyedi belépési azonosítónkat kérik el, hanem jelszavunkat, egyéb titkos adatainkat. Mi megvásárolhatjuk a virtuális pénzt, de veszélynek tesszük ki személyes identitásunk, valós pénzünket, esetleg az adott virtuális eszköz által nyújtott szolgáltatások alól is eltiltást kaphatunk.

A Like és a kattintás

            Utolsó érdekességnek említem meg a virtuális kereskedelem három számomra igen különös pénznemét. A facebook által elterjesztett „like” nem csak megosztást erdeményezhet az üzenő faladon, hanem mögötte egy marketing is áll, amely bevételhez vezet.. Mit sem bizonyítja ezt jobban, mint az egyes dalok népszerűségének egyik mutatója a „kattintás”. Marketing és kereskedelmi szempontból ez nagyon jelentős, hiszen, mind a „like”-ok számát és az összes kattintást mennyiségét is pontosan meg lehet határozni. Ha a kattintás és „like” egy adott termékre irányul, akkor valós vagy virtuális pénzt is költünk rá. (megveszem a lemezt, letöltöm iTunes-on stb.) Az adott hely nem csak, hogy ismert és felkapott, hanem megfelelő területe lehet a hirdetéseknek. is. Különböző művészek – zenekarok, írók, fotográfusok- versengenek a „like”-okért. (Például az egyik magyar együttes bizonyos mennyiségű „like” után ingyenesen elérhetővé tette lemezét) A megfelelő mennyiségű megtekintést elérő alkotások, nem csak, hogy profitot termelhetnek, de szakmai elismerést is kaphatnak. (például: Megnyeri egy fotópályázat első helyét, amelyet szakmai zsűri és a legtöbb szavazatot kapott kép összesített eredménye adott. Nem csak pénzjutalmat nyer az illető, hanem megjelenést, jövőbeni munkát.)

A sztárságot meghatározza a megtekintések „kattintások száma” Psy kultikus „Gangnam Style” slágerének ezen videó verziója 1,5 milliárd megtekintést számlált, melyet 7 millióan osztottak meg „like”-al. A koreai énekes ezzel az slágerével végigutazta a világot és a Youtube-nak 1,8 milliárd forintra rúgó reklámbevétele lett belőle. Klip linkje: http://www.youtube.com/watch?v=9bZkp7q19f0 MTI hír: http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-542169

A kattintások száma azért is meghatározó, mert a megtekintett tartalmakkal időt töltünk el. A digitális kereskedelem harmadik fontos pénzneme az idő. Mivel az emberek egyre kevesebb időt szeretnek eltölteni információszerzésekkel, megjelenik az idő is, mint a kereskedelem eszköze. Minél több időt töltünk egy adott oldalon, annál inkább valószínű, hogy a megjelenő reklámok hatnak ránk. Az idő a virtuális pénznemeknél sokkal árnyaltabban jelenik meg, mint fizetőeszköz. Ez a fizetőeszköz általában úgy működik, hogy mi hajlandóak vagyunk az időnket a tartalom megismerésére áldozni, cserébe minőségi tartalmat kapunk.

            Az idő elköltése nagyon kritikus pont az rengeteg információt áramoltató digitális világban. Egy adott tartalom hosszú idejű böngészése ugyanúgy lehet érték, mint egy olyan felület ahol nagyon kevés idő alatt tudunk navigálni, regisztrálni, vásárolni biztonságosan.

Összegezve látható, hogy a digitális kereskedelem körbeszövi az internetet. Az, hogy mire költjük valós vagy virtuális pénzünket csak rajtunk múlik. Nagyon nehéz ellenállni a folyton folyvást megjelenő reklámoknak. A marketing egyik tendenciája az, hogy egyre személyre szabottabban kapjuk, ez által az ellenállás is nehezebbé válik, illetve mi fogyasztók is egyre kevésbé vagyunk érzékenyek a különböző reklámokra. A digitális kereskedelem fontos kérdése az is, hogy az adott tartalommal mennyi időt foglalkozunk. Ugyanúgy, mint a pénz esetében, mi magunk rendelkezünk a rendelkezésre álló (szabad) idővel is. A digitális kereskedelem és marketing nem csak pénztárcánkat akarja kinyitni, hanem megpróbál arra is rávenni, hogy időt töltsünk egy adott tartalom böngészésével.

Források:

Dr. Eszes István (2012): Digitális gazdaság - Az e-kereskedelem marketinges szemmel, Nemzeti Tankönyvkiadó

Online Marketing URL: http://en.wikipedia.org/wiki/Online_marketing

E-kereskedelem URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/E-kereskedelem

Sikertörténet a magyar online kereskedelem URL: http://index.hu/tech/2012/05/23/sikertortenet_a_magyar_online_kereskedelem/

Online kereskedelemről (több cikk) URL: http://www.piacesprofit.hu/cimkek/online-kereskedelem/

Online kereskedelemről (több cikk) URL: http://hvg.hu/cimke/online+kereskedelem

John Shiloh: Marketing 101: What is Marketing Buzz? URL: http://www.empowernetwork.com/johnshiloh/blog/marketing-101-what-is-marketing-buzz/

Infographic: Key Digital Marketing Trends for 2013 URL: http://advertising.yahoo.com/blogs/advertising/infographic-key-digital-marketing-trends-2013-235315666.html

Ashley Friedlein (2013):17 digital marketing and ecommerce trends for 2013 URL: http://econsultancy.com/hu/blog/61806-17-digital-marketing-and-ecommerce-trends-for-2013-by-econsultancy-ceo-ashley-friedlein