A digitális tolltartó néhány elemének használata a tanításban, tanulásban és a munka világában

Digitális kommunikációnk keretét a digitális tolltartónkban található eszközök adják. Minél több eszközzel rendelkezünk, annál nagyobb digitális kultúrával bírunk. De mit is értünk digitális tolltartó alatt? Olyan összetett technikai környezetet, mely magában foglalja a rendelkezésünkre álló technikai környezetet, webes eszközrendszereket és alkalmazásokat.

Mindenki eltérő összetételű digitális tolltartóval rendelkezik, úgy, mint az iskolában. Vannak, akik számtalan színes ceruzát és tollat tudnak felmutatni, mások pedig éppen csak a szükséges néhány létfontosságú darabot. Így van ez tolltartónk digitális változatával is, hiszen vannak, akik számos technológiai újítást követnek és tudatosan használnak, mások pedig csak néhány alkalmazásban jártasak.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy digitális tolltartónk sokszínűségéről és gazdagításáról csakis mi gondoskodhatunk, hiszen az eszközhasználati kompetencia tanulható, bővíthető, nem kortól függő jelenség. Minél több alkalmazást ismerünk, minél több eszközt tudunk használni, annál szélesebb körű a digitális eszközhasználati kompetenciánk és ezáltal sokkal több kihívásnak meg tudunk felelni. Soha nem a konkrét alkalmazás az izgalmas, hanem a funkciója! Ennek tudatában egy-egy alkalmazás újabb, korszerűbb megjelenésénél, vagy egy hasonló funkciójú eszköznél sokkal gyorsabban és hatékonyabban meg tudjuk tanulni a használatát és alkalmazását.

Digitális tolltartónk a következő főbb alkotóelemekből tevődik össze:

Közösség, közösségszervezés: ide olyan alkalmazások sorolhatók, mint a facebook, Google +, rukkola, moly.hu, meet up közösségportál.
Keretrendszerek, online rendszerek, mint például a moodle, mahara, edmodo, wordpress.
Blog, mikroblog mint szolgáltatás. Ide tartozik a google (blogspot), wordpress, tumblr, twitter, edublogs.
Kooperatív, kollaboratív, társas megosztás, mint közösségi információ megosztás. Legismertebb formája a sokak által kifogásolt wikipédia.
Kép, képmegosztás, infógrafika, mint például a Google +, infogram, pinterest.
Video, streaming, podcast, animáció. Legelterjedtebb formái a ustream, youtube, vimeo.
Prezentáció, fogalomtérkép. Legkedveltebb formái a Google +, prezi, slideshare, mindmister.
Dokumentumszerkesztés és megosztás. Első helyen itt is a Google+ szolgáltatásai állnak, továbbá a scribd és az issuu.
Geolokáció: google térkép, geocaching, foursquare.
Virtuális környezet: Second Life, Opensimulator.

A XXI. században a web2-es alkalmazások száma napról napra bővül. Minden alkalmazás közös pontja az internet. Rohanó mindennapjainkban igencsak át kell gondolnunk azt, hogy szabadidőnkben mennyi időt töltünk a számítógép előtt, a munkahelyünkön és esetlegesen a tanulási folyamatunkban mennyire hatékonyan használjuk ki az web2-es adta lehetőségeket, hogy eredményesebben, hatékonyabban és gyorsabban teljesítsünk. Továbbá érdemes azon is elgondolkodnunk, hogy mennyire figyelünk fel azokra a lehetőségekre, újdonságokra, melyek egyszerűbb és hatékonyabb megoldásokat kínálnak. Például mennyire lepne meg minket az, ha előzetesen egy Skype interjún kéne részt vennünk? Mennyire szívesen próbálnánk ki magunkat egy e-learning tanfolyamon? Mennyire tudnánk kihasználni a facebook és a google+ szolgáltatásait tanulásunk során? Mit tudnánk kezdeni a digitális tananyagokkal? Hogy fogadnánk azt, ha munkahelyünkön egy új rendszer használatának alapjait egy podcast alapján kéne elsajátítanunk?

A digitális tolltartó eszközeinek használata a tanítási - tanulási folyamatokban

A hagyományos tanulási környezet egy zárt világ, ahol a tanár közvetítő szerepe a meghatározó. Ő a tanítási – tanulási folyamat főszereplője, az ismeretek szinte kizárólagos forrása, aki „leadja” az anyagot és értékeli az elsajátítás eredményességét.

Az elektronikus tanulási környezetben a tanár/oktató szerepe jelentősen megváltozik, s mintegy facilitator, mentor jelenik meg, aki felkészíti a tanulókat az önálló tanulásra, motiválja és biztatja őket, tanácsot és eligazítást ad azoknak, akik ezt igénylik.

Az átmenet első szakaszában a tanulási környezet átalakítása, fejlesztése rendkívül munkaigényes feladat. Az új technikai lehetőségeket integrálni kell a meglévő tanulási környezetbe. Ez magában foglalja a multimédia programok megismerését, kiválasztását, adatbázisok megismerését, katalógusok, weblapok készítését, adatok tárolását és frissítését, értékelő programok megismerését.

Az osztálytermi környezetben egyre több iskola törekszik arra, hogy olyan digitális eszközöket használjanak, melyek előrelendítik és színesítik az oktatást. Ilyen eszközök például a digitális tábla, projektor, számítógép, prezentáció, hanganyagok, videoanyagok, digitális képek, (digitális szavazórendszer, facebook csoport).

E-learninges rendszerek az oktatásban

Az e-learninggel kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Sokan gondolják azt, hogy ezek a rendszerek instabilak és drágák. Vannak akik úgy vélik, hogy a számítógépen végzett tanulás során a diákok nem kerülnek egymással kapcsolatba, hogy az e-learning segítségével nem lehet megfelelően mérni a tudást, hogy unalmasabb, mint a tantermi képzés, s hogy lényegében a lusta emberek mentsvára.

A tévhitek leszámolására az ARTtanácsadó cikksorozatot indított, melyben a tanulási módszer előnyeire világítanak rá.

Az e-learninges tanulás mellett szól, hogy nem nehéz olyan helyet találni, ahol megvalósíthatjuk a tanulást. Egy számítógépre és internet hozzáférésre van szükség, mely manapság internetkávézókban, könyvtárakban, információs központokban is elérhető. Ami az instabilitást illeti: a tananyagokat általában egy keretrendszerben helyezik el az oktatók, amely folyamatosan figyeli, hogy az adott hallgató hol jár a tananyagban, melyik tesztet hány százalékra teljesíti.

Az, hogy a diákok nem kerülnek egymással kapcsolatba igaz állításnak bizonyul akkor ha valós interakcióról beszélünk, de nem, ha virtuálisról.

Nem helytálló az az állítás sem, hogy e-learning segítségével nem lehet megfelelőn mérni a tudást, hiszen a tanulás sikerét hasonló módszerekkel mérhetjük, mint tantermi képzés esetében. Ezeket az eredményeket pedig a nemzetközi szabványoknak megfelelően (SCORM, AICC, Tin Can API) tartják számon a keretrendszerek.

Sokak szerint az e-learning tananyagok elsajátítása annyiból áll, hogy a tanuló ül a számítógép előtt és olvas. Amikor az e-learninges tanulók belefognak a tananyag elsajátításába, beregisztrálnak több helyre, chaten megismerik társaikat, megosztják tapasztalataikat és munkájukat.

Sokakban merül fel a gondolat, hogy az e-learninget azok választják, akik lusták iskolába járni, azonban a költségtérítéses képzésekkel ellentétben az e-learning olcsóbb megoldást jelent, s időben rugalmasabb, mint a formális képzés.

Magam is egy e-learninges rendszeren keresztül tanulom az angol nyelvet és hatékonyabbnak, izgalmasabbnak tartom, mint a hagyományos nyelvtanfolyamot. Nem beszélve arról, hogy azt az egy-két órát, amit arra kéne fordítanom, hogy a nyelviskolába bejussak, tanulásra tudom szánni a napnak abban a szakában, ami számomra a legalkalmasabb. A sok tízezer forintos tanfolyami díjnak is csupán a töredékébe kerül a tanfolyam és nagy előnye, hogy a törzsanyag mellett hetente frissül az anyag szöveg - hang – és video anyagokkal.

Modern idők interjúja - A Skype interjú

A Skype interjú egy kényelmesebb, gyorsabb megoldás, mely sokkal könnyebben összeegyeztethető a napi rutinnal. Természetesen a Skype interjú nem helyettesíti a személyes találkozást, de első körös forduló esetén jól alkalmazható. Ezt is ugyanolyan komolyan kell vennünk, mint a hagyományos verziót. A beszélgetés alatt a vállalat és a jelölt számára is kiderülnek olyan információk, melyek alapján már meglehet határozni, hogy érdemes-e egy személyes találkozóra is koncentrálni.

Ebben a szituációban már kiderülhet az, hogy a jelölt mennyire tud hatékonyan boldogulni a technikai eszközökkel. Nem vet a jelentkezőre jó fényt az, ha nem ellenőrzi le, hogy működik-e a webkamerája és a mikrofon. Egyértelművé válik, ha a jelentkező nem figyel az apróbb részletekre, például nem semleges háttér elé néz a kamera, ha nem zajmentes és jó fényviszonyokkal ellátott környezetet választott. Kiábrándító tud az lenni, ha az interjú kezdetekor percek mennek el azzal, hogy a jelölt igyekszik az optimális feltételeket megteremteni.

Személyes tapasztalatom az, hogy a virtuális foglalkozásaink kezdete előtt a csoporttagok többsége legalább 15 perccel az óra megkezdése előtt bejelentkezik a rendszerbe és leellenőrizzük, hogy halljuk-e egymást.

Akár a közoktatásban, felsőoktatásban, felnőttképzésben vagy szervezetek elektronikus tanulási környezetére gondolunk, minden esetben időt kell szánni a szervezési – előkészítési feladatokra. Ennek hiányában a kiválasztási – oktatási – tanulási környezetben számos buktatóval találkozhatunk, melyek ránk, illetve az intézményre, szervezetre is negatív fényt vetnek. Itt ugyancsak visszautalnék arra, hogy az eszközhasználati kompetencia fejleszthető, bővíthető, nem kortól függ, így digitális tolltartónk palettája is alakítható, színesíthető.

Felhasznált források:

http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/ikt_kompetencia.htm#_Toc177695904

http://www.hrportal.hu/hr/e-learning-le-kell-szamolni-a-tevhitekkel-20130402.html

http://www.cvonline.hu/modern-idok-interjuja-a-skype-interju/a.html?utm_source=jobnews&utm_medium=mail&utm_campaign=cvo&type=clicked_through_article&st_id=3434422