7+1 Etikai alapelv, amit a virtuális térben tarts be!

Készítették:

Kalina Andrea
Öregdi Izabella
Horváth László
Szemán Zoltán Lőrinc

1. Gondold meg mit írsz le, az elküldött üzenetet eltárolhatják!

A mondott és írott szónak súlya van. A mondott szavaknak meg van az tulajdonságuk, hogy átérződik annak fajsúlya és hogy milyen kontextusban mondjál. A leírt szavakat viszont félre is érthetik, a leírt mondatnak nem jön át a tonációja, az, hogy milyen módon közölnéd a másikkal, ezért ő esetenként félreértheti. Próbálj meg ezért érzelemtől mentes, egyenes kommunikációt folytatni.

Akkor írj le bármilyen üzenetet, ha az adott témában mondanivalód van a másik számára. Érthető módon közöld a mondandódat, mindig mérlegeve a címzett személyét (pl. életkor, a témában való hozzáértés). Az írásbeli közlésben az össze-vissza irogatásnak nincs értelme, pontosan és tömören írj.

Amit egyszer már leírtál és közzé tettél azt nem tudod visszavonni, semmissé tenni. Félreérthető, vagy véletlenül rossz helyre küldött szöveges üzenet esetén kínos az utólagos magyarázkodás. Amit egyszer online módban “elkövettél”, azt offline állapotban sem tudod visszavonni!

Érdemes a hangulatjeleket következetesen alkalmazni. Mindegyiknek van saját jelentése, mely az adott mondat értelmezését, hangulát megváltoztathatja.

2. Hallgasd meg a másikat

Alapvető szabály, hogy ha valaki ír, vagy beszél valamit azt olvasd el, hallgasd végig, figyelj oda rá. A legtöbb ember nem teljesen fordítja figyelmét a virtuális térre, miközben benne cselekszik, viszont így figyelmünk sem lehet teljes. Érdemi hozzászólást, a legteljesebb információt akkor kapod, ha nem csak felületesen vagy jelen a térben.

Légből kapott véleményt még akkor se írj le, ha szakártőnek tartod magad a témában. A legtöbb esetben lehetnek nálad hozzáértőbbek, ezért mindig mérlegelj, mielőtt véleményt nyilvánitasz. Fontos figyelembe venni a másik gondolatait.

A hétköznapi életben is fontos, hogy megtiszteljük azzal a másikat, hogy meghallgatjuk monndanivalóját, értő figyelmet gyakoroljunk, ne vágjunk a szavába és érzésekkel ne vitatkozzunk. Érvelni valami mellett és ellen úgy etikus, hogy nem azt sugalljuk, hogy amit a másik fél mondott az nem helytálló, hanem illedelmesen tényekre, adatokra, akár szakirodalomra hivatkozva támaszkodjunk. Alapvető szabálynak tartom, hogy nem kell elfogadni a másik fél véleményét, viszont tiszteletben kell azt tartani!

Andragógusként a virtuális tér alkalmazása is ugyanolyan követelményeket szab ránk. Az értő figyelem mellett az alapvető tolerancia, mások véleményének tiszteletben tartása szintén fontos. Emellett természetesen a kritikai szemléletmód is érvényesülhet. Ez az alapelv olyan alapvető dolgokra is irányulhat, mint, hogy ne beszéljünk párhuzamosan egy másik emberrel, hiszen ez talán mikrofonon keresztül még zavaróbb lehet, mint élő beszédben. Valamint ha jelen vagyunk, akkor valóban legyünk is jelen, ellenkező esetben pedig használjuk következetesen a (nincs gépnél) jelzést.

3. Viselkedésed befolyásolja a virtuális megítélésed

A Virtuális jelenlét és viselkedés is úgy működik, mint a való élet. Ha olyant cselekszel, ami a való életben illetelen, elítélendő, akkor az a virtuális világban is az. Az rossz modor, a szabályok be nem tartása okozhatja a területről való kitiltásodat, virtuális megítélésedet. Bár karaktered neve mögé elbújhatsz, de legtöbb esetben az avatart birtokló ember személyét is ki lehet deríteni, így a virtuális viselkedés következményekkel van a való életre is.

Ne gondold azt, hogy névtelenség mögé burkolózva mentesülsz az alap virtuális szabályoktól. Az elektronikus térben is ott hagyod az lábnyomodat és kiállítasz magadról egy negatív e-bizonyatványt, ha képtelen vagy a szabályok betartására.

Az anonimitás mögé burkolózva ne engedj meg magadnak a virtuális térben sem olyan cselekedeteket, amiket  a való életben nem tennél meg. Itt is légy korrekt társaiddal, hiszen itt is véleményt alakítanak ki rólad a többiek.

Akár az anonimitás mögé bújsz, akár nem, a virtuális megjelenésed valamilyen képet képez az emberekben. Kevésbé a megjelenés, sokkal inkább a kommunikáció, annak stílusa, választékossága, illetve az egyes helyzetben megnyilvánuló viselkedések, reagálások azok, melyek alakítják a virtuális megítélésed. Elképzelhető, hogy valaki teljesen más módon viselkedik a virtuális környezetben, mint a való világban, így mindig kezeld fenntartással a két térben lévő személyiség összekapcsolását.

4. Ne zavarj meg más beszélgetést, programot

Az alapvető probléma nem az, hogy megnézel egy eseményt, vagy beszélgetésbe belehallgatsz, hanem az, ha az adott témát megszakítva belebeszélsz egy előadásba, úgy szólsz hozzá egy vitához, hogy nem ismered az előzményeit. Fontold meg épp ezért, mikor szólsz hozzá egy teljesen idegen környezetben egy adott témához. Privátban még mindig megkeresheted a beszélgetés vezetőjét, a program irányítóját, ha úgy érzed, szeretnél becsatlakozni, lehet ad rá módot neked.

Előzetesen érdeklődj vagy kérj engedélyt, ha ismeretlen helyre szeretnél becsatlakozni. A való életben sem rontasz be egy idegen helyre, hacsak nem vagy ott napi szinten bejárós. A virtuális térben is hasonlóak a szabályok. Amennyiben mégis beleavatkozol mások tevékenységébe és elutasítást kapsz, mert az illető elfoglalt, vonulj vissza és keres másik fórumot, lehetőséget a beszélgetésre.

Mások megzavarását, miközben feladatokat teljesítenek azért sem célszerű, mert ha a feladat megoldásának komolyabb tétje van, és a te “beleavatkozásod” ezt megzavarja, nem etikus viselkedés. Vedd azt tudomásul, ha az illető, vagy az adott csoport nem szeretne, vagy éppen nem tud reagálni a megkeresésedre.

Ha a virtuális térben mozogva is úgy gondolkodunk az alapvető udvariassági, etikai szabályokról, mint a valós életben, akkor nagyot nem tévedhetünk. Egy valós szituációban sem illik idegenek beszélgetésébe kéretlenül beavatkozni, ugyanez igaz a virtuális térre is, bár itt talán nagyobb szabadság mutatkozhat a tűréshatárban. Az udvarias érdeklődés nyomán használd a megfelelő, adott esetben privát csatornákat és légy felkészült, jól tájékozott mielőtt valamilyen programhoz csatlakozol.

5. Ne küljd el előzetes beleegyezés nélkül:

- teleportmeghívást

- baráti felkérést

- objektumokat

Érdemes fokozottan ügyelni minden megosztásra alkalmas tartalomra. Felkéréseket azért nem illik szó nélkül küldeni, mert esetleges visszautasításuk téged érhet váratlanul. Amennyiben valakinek szó nélkül küldesz el egy objektumot, vagy teleport meghívást, nem biztos, hogy elfogadja. Amennyiben ismerős/barát az illető győződj meg, hogy tudja-e fogadni az adott dolgot. Nem érdemes bombázni a másikat folyamatos teleportmeghívásokkal, levelekkel, mert a másik is szeretné idejét a saját elfoglaltságaira eltölteni.

Megfontoltan, és csak előzetes engedéllyel küldj tartalmakat, szintén nagyon zavaró lehet, ha tolakodóan viselkedsz. Gondolj arra, amikor telefonon ismeretlenül ajánlatokat kapsz és nem vagy rá vevő!

Mások idejét nem célszerű rabolni. Felkéréseket, meghívásokat ne küldj másoknak, kivéve ha előzetesen már beleegyezett az illető. Ha nincs arra ideje, hogy az általad felkínált lehetőségekkel éljen, a visszautasítása számodra is, meg a másik fél számára is kellemetlen lehet.

Adott esetben egy hívatlan meghívás, felajánlás udvariatlanság, tolakodás látszatát is keltheti. Ha ismeretlenként jelölünk barátnak valakit, akkor felmerülhet benne, hogy valamilyen reklámmal vagy különböző ajánlatokkal akarjuk traktálni. Legyünk ebben az esetben is következetesek, tudatosak és felelősek.

6. Légy türelmes az újoncokkal

Gondolj arra, hogy egyszer te is voltál kezdő. Amennyiben valaki túl sok alapvető kérdést tesz fel mely megtalálható egy megfelelő fórumon oszd meg vele az adott fórum bejegyzéseit, ez által segítve neki. Nem csak a tapasztalt felhasználóknak kell, hogy legyen türelme, hanem az újoncoknak is. Ne add fel már az első pillanatban. A virtuális környezet ugyanúgy tanulható, mint a biciklizés. (Gyakorlással)

Ismeretlen helyen egy újonc rosszul érezheti magát, ha nem tud semmit a környezetről. Segítségre van szüksége, olyan felhasználóktól, akik már ismerik a helyet. Add át a meglévő tudásodat, sokat segíthetsz az újonnan érkezőknek.

A kezdő felhasználókkal viselkedj úgy, ahogyan te is elvárnád, hogy veled viselkedjenek!

A türelem egy fontos erény. Elképzelhető, hogy amikor te újonc voltál, te is hasonlóan viselkedtél, de ne hasonlítsd össze magaddal az esetleges újonnan érkezőket. Nem tudhatod, hogy az esendő számítógép-felhasználó mögött valójában egy értékes ember lakozik, így az előző pontokban is hangsúlyozott tolerancia egy fontos elem itt is.

7. Tiszteld mások kultúráját / Tisztelt a különböző szubkultúrák szabályait

Az SL (Second Life) adta virtuális területen sűrűn változnak a szabályok, és kultúrák. Mielőtt bármit teszel, olvasd el az egyedi szabályokat, irányelveket, melyek általában a területre érve jegyzetként várnak téged. Nem érdemes a szabályokat kijátszani, mivel a legtöbb esetben cselekedeteid rögzítve (logolva) vannak, nem megfelelő viselkedés esetén kitilthatnak az adott területről.

Ismerkedj, tájékozódj, mielőtt bárhova belépsz! Tisztelettel közeledve a mások szubkultúrájához befogadó helyekre találhatsz. Figyeld meg, hogyan illik viselkedni és milyen szabályok betartását várják el tőled.  

Úgy, amikor új környezetbe kerülsz a való életben is, neked célszerű alkalmazkodnod a többséghez, és nem fordítva! Ellenkező esetben valószínűleg nem fogadnak be, kirekesztettnek érezheted magad.

A különböző kultúrákkal való találkozás egy remek tanulási lehetőség, ehhez azonban alkalmazkodni kell az ottani szabályokhoz, elvárásokhoz, melyet előzetes ismeterszerzés alapján tudunk elsajátítani. A tanulási lehetőség miatt fontos alapvetően tisztelettel tekinteni, tiszteletben tartani és elfogadni a különbözőséget.

+1 Figyelj arra is, mi történik a való életben, milyen helyzetben használod a virtuális környezetet

Mielőtt a virtuális környezetet használod, fontos kialakítanod a megfelelő valós életi körülményeket. Sokan nem gondolnak bele abba, hogy a valós életben elkövetett cselekedeteink a virtuális térben etikai, viselkedési problémákat vethet fel.

Ilyen lehet: - Hangos környezetben használja valaki a mikrofonját

     - Kérdez valamit, majd feláll a számítógépről, elmegy valahova, magára hagyva a válaszadót.

Amikor virtuális környezetben vagy, bizonyos céllal teszed. Fontold meg, hol és mikor alkalmas az idő, ennek megfelelően cselekedj. Ne rabold mások idejét, és az online beszélgetések alatt csak arra az egy adott tevékenységre figyelj. Másfajta zavaró tevékenységeket iktass ki.

A zavaró tevékenységek nem csak számodra lehetnek kellemetlenek, hanem a társaidnak is. Adott esetben a feladatok megoldását is veszélyeztethetik. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a résztvevők ezt megjegyzik és nem valószínű, hogy a következő virtuális csoportfogllakozás alkalmával szívesen dolgoznának veled.

A megosztott figyelem nem minden esetben vezet eredményre és esetleg egy kommunikációs helyzetben a másik fél érezheti úgy, hogy nem figyelsz rá - melynek fontosságára korábbi pontokban már utaltunk. Itt is az alapvető tisztelet fontosságát lehet hangsúlyozni, amiből ki kell indulni egy ilyen esetben.

A Netikettről

Sok tudományos írásmű dolgozta már fel az Etikett fogalmát, szabályrendszerét. Nehéz egy olyan dologról írni, amelynek bár vannak alapvető szabályai, mégis a legtöbb szabály inkább íratlan. Az Etikett nem csak hogy nem egységes a világban, hanem változó is. Az illemszabályok sokfélék a világban. Mindazonáltal vannak globalizációs hatások is – például a kézfogás is egyre elfogadottabb a Japán üzleti életben, és hétköznapokban, természetesen a meghajlást, mint hagyományos köszönést nem váltotta fel.

Éppen ezért igen nehéz kérdés arról értekezni, hogy vajon mi is a Netikett. A szó valójában egy rövidítés elnevezése: Net Etikettből – Az angol Netiquette magyarított formájából - ered. Az internet etikett szabályait foglalja magában. Ezen szabályokra sincsen központi séma. Az alapvető jogok és kötelezettségek, vállalások, és viselkedési normák „site”-onként is változnak. Mindazonáltal a Netikettnek vannak alapelvei, melyet véleményem szerint, sokan ismernek, mégsem alkalmaznak teljes mértékben.

A wik ipédiás fogalomtár kiemel egy-két fontosabb szabályt, így például:

• Ne írj csupa nagybetűvel, mert az kiabálásnak számít, használj kis- és nagybetűket is!
• Ne káromkodj, ne írj trágárul!
• Ne írj a chatre vagy a fórumba nem illő dolgokat!
• Használj szóközt is! (Felsorolásban a vessző nem helyettesíti a szóközt!)
• Ne használj többszörös írásjeleket!

Amint láthatjuk, ezek a kiragadott példák közül sok nagyban hasonlít arra az etikett-protokollra, amelyet a valóságos életben is használunk. Nem véletlen, hogy a Netikett főbb szabályai ilyen mértékű egyezést mutat a fizikai léttel. A digitális élet színterein történő viselkedés kísértetiesen hasonlít a való világéra. Sőt még rosszabbá is válhat. Ilyen lehet egy olyan webhely, amelyen nem szükséges regisztrálni ahhoz, hogy hozzászólj egy adott témában. A névtelenség és a vélt virtuális tér nyújtotta biztonságérzet mögé bújó, rosszakaró melegágya lehet az etikett-protokoll megszegésének. Ha úgy tetszik, az internetes felület teret nyit az ún. „trolloknak”, ami sok esetben összevethetünk a társadalomban élő destruktív személyekkel.

Mielőtt azonban előreszaladnék az interneten található érdekességekre és korlátokra hívnám fel a figyelmet érdemes szétnézni az internet adta lehetőségek tárháza között, milyen etikett szabályok (írott és íratlanok) próbálják kontrollálni a működést. Fontos megjegyeznem, hogy ezen szabályok között előfordulhat olyan is, amely nincs korlátozva egy adott honlapon, a szabályok nem egységes érvényűek.

Az e-mail etikett

Az első netikett szabályok talán az e-mailekkel kapcsolatban jelentek meg. Fontos különbséget kell tenni, hogy egy adott e-mailt egy adott embernek, avagy tömegnek címezzük. Az elektronikus levelezés megjelenésének hajnalán, az e-mailekre is ugyanazok a szabályok vonatkoztak, mint a postai levelezésre. A e-mail levelezés azóta sokat hígult, formalitását már csak a hivatalos levelezésben őrizte meg. Érdekes megnézni, mire nevel minket a netikett egyik legtöbb helyen megtalálható „kézikönyve”: „Abból kell kiindulni, hogy az Internet-en át történő levelezés nem biztonságos, kivéve ha valamilyen rejtjelező eszközt (akár szoftvert, akár hardvert) használsz. Ne írjál semmi olyasmit egy elektronikus levélbe, amit nem küldenél el levelezőlapon. Légy paranoiás!”

Számomra az utolsó mondat az, amit okolok arra, miért nem bíznak meg az emberek az internet adta információkban. Az óvatosságra inteni nem bűn az embereket, de felszólítani a mindennapi levelezőt arra, hogy legyél paranoiás túlzásnak tartom. Amennyiben egy-két dolgot figyelembe veszünk, könnyen kiszűrhetjük az ártalmas leveleket.

Az e-mailekkel kapcsolatban mindazonáltal én az alábbi alapvető szabályokat tartom fontosnak ellenőrizni:

·         Hivatalos levél esetében a levél alján szerepeljen neved, elérhetőséged

·         Úgy válaszolj egy levélre, hogy abból kiolvasható az is mire reagálsz

·         A tegeződés/magázódás formai követelményeit tartsd be. Üzleti világban még e-mailen belül is kritikusan szokták ezt kezelni.

·         Kerüld az ismeretlenektől érkező leveleket

·         E-mailben található linkre csak akkor kattints, ha ismered a küldőt és megbizonyosodtál annak valódiságáról!

·         Ne küldj tovább láncleveleket, mert frusztrációt okoz a másik félnek, tartalmaz általában fenyegetéseket, burkolt célzásokat.

·         Ne küld tovább olyan hírt, amelynek valódiságáról nem vagy meggyőződve

A lista a teljesség igénye nélkül készült, szívesen várom, kiegészítését. Az fenti pontokban nem csak etikett szabályok szerepelnek, hanem olyan intézkedések, amelyekkel nem csak az azokat tartjuk be, hanem biztonságossá is tehetjük postafiókunkat. Az Netikett és a Netbiztonság bizonyos pontokon összekapcsolódik. (pl. nem illik lánclevelekkel „spammelni” barátaidat, biztonsági kérdés is, mert gyakran a lánclevelek vírust is tartalmazhatnak) Általánosan elmondható, hogy a levelezés és kulturált formában való fogalmazás a legtöbb egyéb kommunikációs formára is igaz.

                Amennyiben megbízunk az internet adott lehetőségekben – ma már nagyon tudunk mást tenni, lévén szinte lehetetlen kikerülni a digitális kommunikációs útvonalak valamelyikét – felhozok egy pár általánosabb érvényű, engem is foglalkoztató kérdést, megpróbálok rá válaszolni is:

             1.       Mit osszak meg? Illik-e kihasználni más tudatlanságát?

             2.       Vajon Illik megosztani? És egy eltűnt személyit?

             3.       Megoszthatom-e zenéimet, filmjeimet?

             4.       Letiltsam, vagy figyelmen kívül hagyjam?

             5.       Minden levélre válaszolnunk kell?

1.       A tájékozatlanság eredményei

Egy fontos szabály az, hogy nem osztunk meg olyan tartalmat, amelynek valóságtartalmáról nem vagyunk meggyőződve. A problémát árnyalja az a tény, hogy napjainkban olyan dolgokat is megosztunk, amit viccesnek tartunk, vagy „poénból” osztjuk meg. A tűréshatár ebben az esetben igen szerteágazó, van, akinek egy „ártatlan tréfa” az életébe kerülhet, mást meg sem rendít az, ha egy olyan információt oszt meg, ami nem igaz. Miért is probléma ez ránk nézve? A vicces témákat félretéve nagyon sok ilyen jellegű kép, videó, levél stb. tartalmazhat vírusokat, adathalász tevékenységeket. (pl. megszerzi e-mail címünket). Amennyiben biztonságos forrásból nyitjuk meg a tartalmat, de megosztjuk anélkül, hogy annak hitelességéről esetenként meggyőződnék a személyes „presztizsünk” is csökkenhet, baráti és szakmai megítélésünk is visszaeshet. Az interneten elég magas számmal lehet találni olyan információkat, amelynek igazságtartalmát rendszeresen megosztják, felhozzák. Önkényesen kiemelem személyes kedvencemet: „A Mars akkora lesz, mint a Hold” Ez a fajta álhír egy semleges típusú, vírust nem hordozó időről-időről felbukkanó híresemény. Káros hatása annyiban lehetséges, hogy a hír megosztóját hozza kínos helyzetbe, az által, hogy egy átlagos műveltséget igénylő hírt úgy osztott meg, hogy nem mutatott rá annak hamis voltára.

                Itt jegyezném meg a digitális világ egyik érdekes tendenciáját, a „trollkodást” – megfeleltethető a telefonbetyár tevékenységnek. Semmi másról nem szól, mint egy tartalom kifordításáról, ennek direkt közléséről, terjesztéséről, majd azon nevetni, ahogy a másik „bedől” a csapdánkba. A „Legszebb öröm a káröröm” mondást remekül példázza a jelenség. Érdekes lehet felmérni, hogy mennyien foglalkoznak ilyen információk készítésével. Manapság már az sem meglepő, hogy ezeknek gyűjtőoldaluk van (pl: 9gag.com), kikapcsolódásként, vagy szórakoztatásként használja a tudatosabb felhasználó. A probléma a megosztott viccekkel kapcsolatban annak etikus kérdése és határai.

2.       Megosszam, mert segíteni akarok, vagy csak mert jópofa?

                Több korábbi blog bejegyzésben is szóba került a megosztás kérdése Vajon mit osszak meg, mit etikus és mi nem az. A fent említett viccesnek szánt gyűjtőoldalakról vígan mazsolázhatna ki-ki, hogy melyek azok a tartalmak amik megosztását preferálja, melyiket nem (Magam részéről az ilyen vicces tartalmakat nem tartom érdemesnek erre). Nincs konkrét határa a megosztott tartalmaknak, sok esetben az ember maga dönti el mit oszt meg, annak etikus vagy gusztusos volta személy függő.

Az etikai kérdés nem csak abban merül fel, hogy én úgy döntök megoszthatom-e a tartalmat, de sok esetben egy adott képet, fájt csak úgy tudsz megtekinteni, hogy megosztod. Mennyire etikus lehet ez? Számítasz valami érdekes információra, majd szembetalálkozol egy „trollface”-el. Nyilvánvaló a megosztó oldalak felelőssége és a saját döntésed is nagyon meghatározó ebben az esetben.

                Nagyon pozitív és szocializációs eredménynek tekinthetjük azt, hogy ki-ki megosztja a közösségi oldalon az elveszett kutyát, bajba jutott embert stb. Abban a pillanatban, hogy én valakinek a személyiét megosztom „segítő” szándékkal, rögtön egy kérdés is felvetődik: Vajon etikus-e megosztani más személyes adatait? A személyes adatok védelmét nem csak a közösségi oldalak védik, hanem törvény is biztosítja azt. (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) Bár megosztások nagy része a tényleges „tetszik” kategóriába sorolandó, de mi a helyzet egy elveszett lány személyi igazolványával? Nem sértem meg az által az ő személyiségi jogait, hogy engedélye nélkül információkat osztok meg róla? Természetesen a legtöbb esetben jó szándék által vezérelve osztjuk meg ezeket a – koránt sem biztos, hogy biztos forrásból eredő – információkat. Az internet feketelistáján mindazonáltal történt már ilyen alapon történő adathalászat, e-mail vagy bank-kártyalopás is. Nehéz megmondani, hogy mit osszak meg ennek alapján, hiszen nem biztos, tudom ellenőrizni az információ hitelességét. Érdekes megfigyelni, hogy ugyanolyan tendenciákkal találkozunk ebben az esetben is, mint a való világban.

3.       A megosztás hatalma és etikussága

Minden oldalról hallható az a problematika, hogy megosszam, vagy ne, egy adott tartalmat. Az alapvető elv, hogy minden saját magad által készített dologról te rendelkezel, így annak megosztásáról te rendelkezel. A legtöbb megosztó oldalon szerzői jogokkal is lehet rendelkezni. Mi történik, akkor, ha én egy képet, egy filmet, kedvenc zenémet szeretném megosztani? Roppant mértékben kényes etikai kérdéseket vet fel, hiszen azt a CD-t amit más megvásárolt, letölthetem ingyen, megosztják velem torrenten, youtube-on stb. Tavalyi évben nagy port kavart egy megosztó oldal bezárása, amelyet lefoglalt az FBI is. Olyan mértékű tiltakozás indult, hogy támadásokat generált biztonságos rendszerek ellen is. Etikus volt lezárni a honlapot? Valószínűleg igen, hiszen más tulajdon és személyi vagyonát károsította, ugyanakkor etikus-e fenyegetni bankfeltörésekkel a másik oldalról. Amint láthatjuk, az etika mindenkinek mást jelent ebben a kontextusban.

A korlátozások mellett természetesen lehetőség van az internet adta lehetőségek kihasználására. Ingyen megosztani, terjeszteni egy művet, majd adományokat („donations”) kérni értük, reklámokat elhelyezni bennük sokszor kifizetődőbb lehet. Egyre többen alkalmazzák az ingyenes elérhetőség lehetőségét.

4.       Az idegölő spammbarátunk

A megosztást természetesen részletesebben is taglalhatnám, de sem erkölcsi és elvi vitákba nem szeretnék mélyedni, szerintem az emberek 99%-a osztott meg olyan tartalmat ami valamilyen módon nem legális – ez nem feltétlenül volt tudatos. Visszatérve a megosztott tartalmakra, a sok „lájkolt” tartalom okozhatja postafiókunk, facebook és egyébprofilunk spammelését. Írásomban már említettem, hogy sok esetben nem vesszük észre, hogy az adott tartalom elolvasása egyben egy hírlevélre való feliratkozást, rendszeres facebook megosztást eredményez. Az egyik kérdés mennyire etikus ez? Az biztos, hogy egy remek marketingfogás, melynek etikusságáról viták folynak. Nehezebb megválaszolni azt, hogy vajon tűrjük ezeket, vagy dolgozzuk fel. A spammek, hírlevelek, egyéb információk lehetnek hasznosak is, nem feltétlenül az a célja, hogy elolvassuk. Érdemes erre fokozottan figyelni, meg lehet azt is tenni, hogy nem iratkozunk le egy adott hírlevélről, mert a tartalma tájékoztat minket olyan lehetőségekről, amelyek hasznos információt rejthetnek számunkra. Amire figyelni kell az ilyen spammek és hírlevelek esetében a direkt linkek használata, bármilyen személyes adat megadása. Rengeteg pénzt loptak hitelkártyákról hírlevélnek álcázott levél jogcímén. Ilyen hír körlevél lehet: „A facebook fizetős lesz, de ha most küldesz 5 dollárt akkor örök tagságot kapsz”. –Igen meglepő, hogy ha ez a levél egy hamis e-mailről megjön, mint facebook RS feed, mindenki kattint az opcióra és már kész a vírus, megadtad a kártyád adatait és befizetted az 5 dollárt? volt pénzed, nincs pénzed – ha szerencséd van tényleg csak 5-öt vesztettél…

5.       Ne válaszolj minden levélre

Eszmei fejtegetéseimmel arra sarkallak, hogy ne válaszolj minden kapott e-mailre – holott egy levél megválaszolása etikai kérdés is lehet. Adataidat kezeld biztonságosan, és kritikusan nézd a bejövő leveleidet. Ha ismeretlen címről kapsz olyan levelet, ami úgy tűnik, neked szól, nézd meg a konkrét címzettet, a részletes küldési információkat – én már kaptam meg úgy levelet, hogy elvileg más volt a címzett. Akármennyire is etikus kérdés a válaszolás, ismeretlen levél esetében fontos a mérlegelés. Amire különösképpen ügyeljetek a hivatkozások. Barátok és ismerősök akarva-akaratlanul is osztanak meg vírust. A biztonsági rendszerek sok esetben elegendőek, de mi vagyunk a felelősek azért mit osztunk meg.

Ha fellépsz, egy oldalra olvasd el az általános használati feltételeket, tarts be az oldal szabályait. Légy türelmes, próbáld meg visszakeresni a kérdésre a válaszodat. Sok esetben tapasztalom, hogy egy kérdést feltesznek egy fórumban, majd választ várnak rá, melyre nem érkezik, ennek oka sok rétű lehet, az egyik, hogy az elmúlt héten ugyanezt kérdezték. Fokozottan figyelj a megosztott tartalmakra, ezek minősíthetik tevékenységeidet, befolyásolhatják akár az elhelyezkedésed esélyeit is. Remélem kicsit hosszúra sikerült bejegyzésemmel hozzájárultam ahhoz, hogy tudatosabban használhasd az internet adta kommunikációs eszközöket.

Képek forrása:

1. kép: http://www.lol.hu/pic/29e26e2f/

2. kép: http://www.edutopia.org/whats-next-2008-netiquette-guidelines

3. kép: http://napidoktor.hu/cikk/180.18103/A-netikett-tizparancsolata

Magyar nyelvű források a témában:

http://www.hirdet.net/netikett.htm

http://www.ietf.org/

http://eetikett.hu/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Netikett

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kultura/rfc1855h.hun

http://www.mlbe.hu/netikett.htm

http://kzella.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1168940

http://karpatinfo.net/eletmod/2011/08/07/az-e-mail-etikett-7-parancsolata
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100112.TV

Angol nyelvű források a témában:

http://www.albion.com/netiquette/

http://www.networketiquette.net/