"Digitális kereskedelem, digitális jog, digitális egészség és közérzet" - hétköznapi szemmel

Míg korábbi bejegyzéseimre legfőképpen egy-egy kisebb résztéma kiragadása és kifejtése volt a jellemző, ezúttal egy sokkal átfogóbb iromány következik. Talán az egyre inkább szűkölő időkeretem, vagy a belekényelmesedés az online létbe eredményezte, hogy egyre több szegmensét alkalmazom ennek a világnak. Vásárolok, eladok, rendelek, utalok, tájékozódom, tájékoztatok, tanulok és tanítok. Nélkülözhetetlenné vált a mindennapjaim megszervezéséhez az internet. Így a legutóbbi órán elhangzott témákhoz nem egy saját tapasztalatot tudtam kapcsolni. De vegyük át sorban. 

Digitális kereskedelem

Kedves családom hatására immáron már több éve én is aktív Vatera használó vagyok. Miért? Több okból. Egyrészt egyszerű kezelése és átlátható rendszerezésének köszönhetően pillanatok alatt megtalálom, amit keresek. Szoktam is gyakran mondani, hogy ami a vaterán nincs fenn az nem létezik. Nem is állok távol az igazságtól. Ez a weboldal olyan mint egy bolhapiac metropolis. A legkülönfélébb magánemberek, kiskereskedők vetik licit alá a leghétköznapibbtól a légészvesztőbb portékáikat.Tehát a másik ok a széles, sztenderd mentes választék.

                                                           focilabda-gumikacsa hibrid - 500 Ft

 

Természetesen e fenti példán túl rengeteg értelmes és hasznos dolog is megtalálható, akár ingyen is. Nekem is volt több olyan holmim, ami számomra már nem képviselt értéket és más örömmel vitte el. 

Persze mint mindenhol itt is előfordulnak szélhámosságok. Így nem árt az óvatosság. 

Az elmúlt évek tapasztalataiból a következőket tudnám elmondani:

1. Soha ne értékeljünk előre senkit pozitívra, amíg a megrendelt áru hiánytalanul és sértetlenül nem érkezik meg/ hiánytalanul meg nem küldi az összeget. 

2. Olvassuk el az értékeléseket! Komolyan! Az oldalon azon túl, hogy negatív, pozitív, illetve semleges értékelést lehet adni, szóban  indoklás is adható, amit érdemes elolvasni. 

Milyen szélhámosok vannak?

- előre kérik az értékelést, de az általuk elküldött áru vagy hibás, vagy nem érkezik meg. Utólag pedig már reklamálhatunk, hiszen az értékelés adott.

- a hamisítvány gyárosok. Zsákszámra árulják a különféle hamisítványokat az oldalon - leszámítva pár korrektebb embert - természetesen eredetinek beállítva. Ha ezt bárki megrendeli és otthon jön rá a turpisságra, akkor már futhat a pénze után. 

- előre kérik az utalt összeget, aztán eltűnnek

Az online szélhámosság nem sokban különbözik az offline-tól, de itt legalább annyi elérhető, hogy az oldal moderátorai ha mást nem is tesznek, de legalább kitiltják a becstelen vaterázót.

De ha az ember eléggé körültekintő, egészen jó kincseket is beszerezhet ezen a virtuális piacon, mindenfajta anyagi, vagy etikai sérelem nélkül.

Ebay és Paypal

Miért vettem egy kalap alá a kettőt? Mert eddig csak ajánlották őket, de nem próbáltam egyiket sem. Egy közeli ismerősöm használja mindkettőt rendszeresen (máshogy nem is igazán menne, mert paypal-on keresztül történik a fizetés Ebayre), és elmondása szerint egy könnyű és színvonalas nemzetközi piactérről van szó. Kínától kezdve az USA-ig bárhonnan rendelhetőek új ruhák, műszaki cikkek stb. rendkívül kedvező áron. A biztonságot pedig a Paypal biztosítja, mivel harmadik félnek a számlázási adatok nem kerülnek ki, egyedül a postázási címet kapja meg az eladó. A Paypal mindig az eladótól von le százalékot használatkor, a vevőtől nem. 

 

Virtuális cserebere 

 

Nagy tapasztalatom igaz nincs még benne, de az eddigiek csak pozitívak voltak. Azon régimódi emberek közé tartozom, akik többre becsülik papír alapon az olvasmányokat, mint digitálisan, így kétség sem fért hozzá, hogy amint hallottam róla, ki is próbáltam. Eddig két könyvet rukkoltam és passzoltam, és kettőt happoltam, amiből eddig csak az egyik érkezett meg, gondolom hamarosan a másik is a postaládában landol. Leginkább az átadási pontok tetszettek, ahogy az egész folyamat zajlik. Becsomagoljuk a könyvet, akár egy szép üzenettel, leadjuk egy könyvesboltban, kávézóban, vagy világboltban és az illető már mehet is érte. Nem kell időpontot egyeztetni, egyedül csak helyszínt. Persze lehet ettől függetlenül személyesen is találkozni, vagy postai úton eljuttatni az illetőnek. 

 

Online plágium és kiskapu 

Még évekkel ezelőtt dolgoztam egy online belpolitikai hírportálon mint újságíró. Sok érdekes témában sikerült cikkeket írni, interjúkat készíteni politikusokkal, tudósokkal, esetenként egyéb közéleti személyiségekkel. Az érdekes munka mellé reggelente egy kevésbé kellemes tevékenység társult. Fejenként két cikket kellett halásznunk az online bulvársajtóból, amit át kellett fogalmazni, és természetesen a forrás megjelölésével a saját oldalunkon publikálnunk. Így szerzett plusz egy rovatanyagot a portál a plagizálás kiskapuit kihasználva. Gyorsabb és egyszerűbb volt ezzel a módszerrel élni, mint saját anyagból dolgozni. 

 

Persze először én sem értettem a folyamatot, de aztán készségesen elmagyarázták, hogy ez nem plagizálás, hiszen a forrást feltüntettük. Tehát jogilag fair volt az eljárás, de vajon mennyire volt etikus? Az ott és akkor nem számított, a lényeg, hogy jogilag tiszta volt a menet és bőven volt bulváranyag a politikai témák mellett is.