Ökológiai vs. digitális lábnyom

A februári Újmédia és kommunikáció, újmédia és oktatás, médiakultúra című előadásból a felhasználó interaktivitása, bevonódása, valamint e tevékenység digitális lábnyoma gondolatok ragadtak meg. Lábnyomot hagyhatunk a hóban, homokban, vagy sáros cipővel bárhol, ezek a lábnyomok azonban hamar eltűnnek. Ha nem a szó szoros értemében használjuk a kifejezést, életünk bármely területén alkalmazható, hiszen minden cselekedetünkkel nyomot hagyunk magunk után, melyek jellemzik életvitelünket,  személyünket.

A szófordulat a környezetvédelem szélesebb körű nyilvánosságával került középpontba. Az ökológiai lábnyom olyan mutatószám, amely hektárban mérve azt a biológiailag produktív területet mutatja (föld és víz), mely az ember által elhasznált megújuló erőforrások biztosításához szükséges (Élő bolygó jelentés, 2010). Megfordítva a meghatározást, az a földterület, amely az ember életviteléhez szükséges hulladékot képes elnyelni és a természet ezt fel tudja dolgozni.

1. kép (forrás: http://bit.ly/147fhOn)

A jelentés szerint bolygónk ökológiai lábnyoma 1966 óta kétszeresére nőtt, és 2010-ben már másfélszer annyi területre keletkezett igényünk az erőforrások megújulásához.. A szám gyorsan változik, az előző, 2008-as jelentésben még 1,3 Föld méretű területigényünk volt. A növekedés okának a népességnövekedés és az egyéni felhasználás növekedése tekinthető.

A szénlábnyom 1998 óta bekövetkezett 30 százalékos növekedése miatt nem túl bíztató jövőképet vázolnak fel a tudósok: 2030-ra két földnyi területre lesz szüksége az emberiségnek. Az országok rangsorában Magyarország 2008-ban a 40., 2010-ben az 55. helyen állt ökológiai lábnyom méretének vonatkozásában, a csökkenés azonban nem az ország fogyasztásának csökkenését jelenti, hanem a többi ország megnövekedett fogyasztását.

Az ijesztő jelentésre válaszolva azonban nem feltétlenül kell élharcos környezetvédőként élő sorfalat állni, tüntetni az ügy érdekében, ténylegesen tenni akkor tudunk, ha egyéni szinten átgondoljuk a fogyasztási szokásainkat, és tudatosabbá tesszük azt. Érdekességképpen kiszámíthatjuk saját ökológiai lábnyomunkat. is.

 

A digitális lábnyom fogalmánál a hangsúly nem a nyomok csökkentésén van, hiszen a technológia-használat egyre elterjedtebb, így a megnövekedett “fogyasztással” együtt jár az egyéni digitális lábnyom megnövekedése. Az ökológiai lábnyommal mégis hasonlóságot mutat a kifejezés, hiszen a tudatosabb felhasználással lábnyomunk is javítható. A kulcsfogalom tehát a minőség.

2. kép (forrás: http://bit.ly/10Idcrw)

Újmédia használatnál elkerülhetetlen a felhasználó bevonódása, tevékenységének interaktivitása. Az információs áradatban a fogadónak egy szűrő funkciót szükséges kiépíteni, és szelektálni az információk között, erre szolgál a frappáns információs táplálkozás-tudomány meghatározás is. Képletesen: az vagy, amit online tevékenységeddel mutatsz magadról. Az interaktivitás egy adok-kapok folyamat, tehát az újmédia használó aktív tartalomszolgáltatóvá válik. Ezzel a tevékenységével pedig digitális lábnyomokat hagy maga után. A hátrahagyott nyomokról mit sem sejtve az átlagos felhasználó túl sok, de nem feltétlen minőségi tartalmat hoz létre. A feladat tehát a minőségi tartalomszolgáltatás, a jó digitális lábnyomok túlsúlyának elérése. Különösen megfontolandó a közösségi felületeken történő információmegosztás, hiszen a nyomok kitörölhetetlenek, vissza nem vonhatók, így nem lehet hangsúlyozi a tudatos viselkedés fontosságát vagy éppen az ún. oversharing elkerülését. A kérdéssel azonban már eltérnénk az újmédiától a digitális biztonság és felelősség irányába.

Digitális lábnyom minden olyan nyom, amelyből az online felhasználó tevékenységére következtetni lehet. Nyoma marad az elektronikus levelezésnek, a regisztrációnak, a hozzászólásnak, kép-, videómegosztásnak, feltöltésnek. Z. Karvalics László (2010) figyelmeztet a személyes adatok megadásának veszélyére, mint digitális lábnyom, hiszen az adatokat bárki felhasználhatja. A szolgáltatók fel is használják marketing célokra, így mint leendő vevőjüket, személyre szabott ajánlatokkal tudják elhalmozni.

Természetesen lehetőség van rá, hogy - az ökológiai lábnyomhoz hasonlóan - megnézzük saját digitális lábnyomunkat is. A Cisco Data Footprint alkalmazása 11 kérdésre válaszolva kirajzolja, mely online tevékenységünk után mekkora nyomot hagyunk. Az alkalmazás kis kritikájaként megjegyzem, hogy túl sok kérdés vonatkozik az okostelefonokkal történő online létre, holott nem hinném, hogy azok teljesen átveszik az uralmat az eszközök fölött.  Aki nem rendelkezik ilyen telefonnal, annak eredménye torz tükröt mutat.

Az újmédia felhasználása az oktatásban nagy lehetőséget rejtene, ha nem félnének annyira a tanárok, oktatók, mint a nagybetűs “Ismeretlentől”. A közoktatásban alkalmazott jó gyakorlatok kis számban, de igenis elterjedőben vannak, ennek követendő példáját láthattuk a május 25-én megrendezett Digitális Pedagógus konferencián is. A plenáris előadásokat, valamint a szekcióülésen elhangzott tanári bemutatókat figyelve azon gondolkodtam, hogyan lehetne felrázni a felnőttoktatást is hasonló módszerekkel. Akár a felzárkóztató vagy pótló képzésbe (iskolai végzettség megszerzése, érettségi), a nyelvi képzésbe, a szakmát adó felnőttképzésbe, vagy a nem állami végzettséggel záruló képzésekbe (tréningek, vállalati belső képzések, “hobbi” tanfolyamok, stb.) is többnyire adaptálható módszereket hallottam. Ezek után örömmel vennék egy digitális andragógus konferenciát is a Tempus Közalapítvány pedagógusoknak szóló Digitális Módszertárához hasonló adatbázissal támogatva, valamint a jó példákat felvonultató, lelkes felnőttoktatókkal. Utópia lenne?

Felhasznált irodalom:

Élő bolygó jelentés 2010. Biológiai sokféleség és fejlődés (2010). WWF International. URL: http://wwf.hu/media/sajtoszoba/WWF_LPR2010_p18_HUNWebre.pdf Utolsó letöltés: 2013.05.29.

Pappné Vancsó Judit (2004): Az ökológiai lábnyom számítási módszerének bemutatása Magyarország példáján keresztül. URL: http://geography.hu/mfk2004/mfk2004/phd_cikkek/pappne_vancso_judit.pdf Utolsó letöltés: 2013.05.29.

Ollé János: Újmédia és kommunikáció, újmédia és oktatás, médiakultúra. Információtudomány és média a 21. század elején c. kurzus 2013.02.27-i előadása. ELTE PPK. URL: http://www.slideshare.net/ollejanos/jmdia-s-kommunikci-jmdia-s-oktats-mdiakultra

Z. Karvalics László (2010): Mekkora a digitális lábnyomod? In: Szitakötő, 3. URL: http://szitakoto.com/folyoiratcikk.php?cikk=22 Utolsó letöltés: 2013.05.28.

Milyen a digitális lábnyomod? (Utolsó módosítás: 2013.04.28.) Piackutatás. URL: http://piackutatas.blogspot.hu/2013/04/milyen-digitalis-labnyomod.html Utolsó letöltés: 2013.05.28.

Digitális lábnyomok a virtuális térben (Utolsó módosítás: 2011.05.17.). Netidők Blogtársaság. URL: http://netidok.postr.hu/digitalis-labnyomok-a-virtualis-terben Utolsó letöltés: 2013.05.28.