Blog-, mikroblogírás 1x1, avagy hasznos útmutató ha blogot készülsz írni.

A digitális kommunikáció eszközrendszerének funkcionális áttekintése

Blog-, mikroblogírás 1x1, avagy hasznos útmutató ha blogot készülsz írni.

Amiért ez az írás készült, az személyes indíttatás, de reményeim szerint azoknak is hasznos lesz, akik a mostani félév elején szembesültek először a blog írással. Körüljárom a fellelt szakirodalmak alapján mi is a blog és mi az, amit feltétlenül tudni kell róla, mielőtt valaki írásra adja a fejét.

Juhász Valéria írásából a következők derülnek ki: A blog szó a web és a napló (log) összetételből rövidülve keletkezett: weblog. A szót Jorn Barger alkotta 1997-ben. Egyesek szerint a legkorábbi blog az 1991-ben Tim Berners-Lee által létrehozott weboldal volt.[1] Másik meghatározásban a HVG.hu internetes oldalon, a blog, vagy webnapló egy olyan interaktív honlap, amely többé-kevésbé napi rendszerességgel frissül, létrehozója pedig egy személy, vagy egy közösség. A szöveges, esetleg képpel és egyéb multimédiás tartalommal ellátott bejegyzések (entryk, postok) általában fordított időrendben sorakoznak az oldalon.[2] A blogok leginkább személyes jellegűek, változatos témákban íródnak, rendszeres látogatóik vannak, és jellemzően kis közösségek hálózatába fonódnak bele. Természetesen több féle blog típus létezik már, ezekről a későbbiek során írok.

Ebben a témában nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a webnaplónak van egy elődje, ami a papíralapú napló. Kézzel írt, illetve nyomtatott napló. A blog rokonságot mutat elődjével, de amiben nagyon különbözik, hogy az internet felhasználásával egy teljesen új megjelenési környezetben jelenik meg, és a web technológiai sajátosságokból adódóan, valamint az interaktivitást felhasználva valóban új műfaj jött létre. Amiben más a napló, hogy papírra írják és adott egy olyan papíralapú környezet, ahol az egymás után leírt események és gondolatok, amik napról-napra belekerülnek, azok magával hozzák a dátumhoz kötöttséget. A naplóolvasás rendje követi a keltezés, és az események múltból jelen felé haladó sorrendjét. Evvel szemben utódja a webnapló, még ha eltúlozva is, de a hagyományos napló utánzásának is hívhatnák, messze meghaladja „koros” elődjét. Múltja lassan negyszázados, mégis folyamatos alakulásban van, mind stílusát, mind műfaját tekintve. Egyik nagy különbsége a naplóval szemben, hogy amíg a papírra írott személyes kinyilatkoztatások legtöbbször az írója saját magának készítette, addig a webnapló célja, hogy sokan olvassák, mert a nyilvánosság számára készül. Fontos eleme az olvasókra találás és a visszajelzésekből a további fejlesztés. A hagyományos napló nemfeltétlenül kerül olvasó kezébe, viszont a webnaplónál lehetőség van a tényleges dialógus kialakítására.

Következő lényeges pont, ami meghatározza az egész blogírás folyamatát, az a személy, aki blogot ír. Bloggernek nevezik. Nélküle nincs blog, de még ha visszatekintünk nincs hagyományos napló sem. Az alfája és ómegája egy rendes blog bejegyzésnek. Miért ír a blogger? Mert közölni akar valamilyen tartalmat a nagyközönséggel, ők látszani akarnak. Találtak egy olyan felületet, ahol önpublikálást hajthatnak végre, az Internet kitűnő terep erre a célra, hiszen az önjelölt bloggernek nincsenek többletköltségei, nem kell házalnia, hogy művét kiadják. Jelen esetben nem csak önpublikálásról beszélhetünk, hanem közösségformálásról és az információ-megosztásról is.

Nézzük meg hogyan néz ki felépítése szempontjából egy blog. Tantárgyunk keretében már bepillantást kaphattunk, hogy milyen sok blog, mikroblog webszolgáltató hely létezik már, ahol kereteket/sablonokat lehet választani és alakítani a leendő blog oldalukat. Amikor először látunk egy blog oldalt, feltűnik, hogy a hagyományos naplóval szemben az oldalon mindig a legutolsó bejegyzés van szem előtt, tehát fordított sorrendben készülnek az írások, vagyis ha a korábbi bejegyzéseket akarjuk megnézni, bizony lefelé kell görgetni a lapot. Többnyire a bejegyzések után találhatóak a hozzászólások, megjegyzések, kommentek. Megtalálhatóak még a lapon a régebbi bejegyzések, ami általában időrendi sorrendbe van téve. Lényeges eleme az oldalnak a blog szerzőjéről egy személyleírás. Lehet keresni az oldalon a régebbi elemek között.

A blog oldalt teheti érdekesebbé, ha a szerző ajánl olyan más lapokat, amiket Ő szívesen olvas, vagy esetleg hasonló témáról szól. Amitől interaktívvá válik a blogger oldal, az az üzenőfal, ahol személyese kapcsolat alakítható ki az író-olvasó között.

Előfordulhatnak az oldalon más kevésbé fontos, de a lapot színvonalasabbá tévő részek, mint a naptár, napi időjárás jelentés, idézetek, jelenlévő fotói, neve, hírlevélre való feliratkozás lehetősége, szavazási panelek, kedvenc zenék, permalinkek (egy konkrét bejegyzésre mutató link). Nem hagyható ki, hogy még érdekesebbé tehető a blog oldal, ha fotók, kis videók, zenék is jelen vannak rajta.

Juhász Valéria[3] írásában olvastam egy olyan fejezetet, ahol a blogokat kategóriákra osztja fel. Több helyről és több írótól szedte össze a kategóriák fajtáit, helyhiány miatt nem részletezem, ehelyett a legfontosabb kategóriákat szedem össze, tájékoztatásképpen.

Ezek a következők:

- személyes jellegű blogok

- témához kötött blogok

- egyéni típusú blogok

- közösségi típusú blogok

- ezek kevert formái

Természetesen mindegyiket lehetne még alkategóriák szerint tovább bontani, hiszen számtalan forma létezik.

A blog formája szerint is létezik megkülönböztetés:

- csak szöveges

- csak képes

- linkgyüjtő

- személyes

- e-média

- blog-újság

- tematikus

- ezek keveréke

Kialakult egy külön nyelvezet, amit a bloggerek használnak maguk között, mint „blogzsargon”. Leggyakrabban felbukkanhatnak blog olvasásakor, vagy készítésekor. A hvg.hu internetes oldalon[4] talált összefoglalót ismertetem.

Sablonok, webnapló dizájnj, tucatnyi színnel és betűtípussal szerelt blogsablon áll rendelkezésre.

Blogstat, mindenre kiterjedő statisztikai adatok, hány látogató kereste fel oldalt, a nap mely szakában, mennyi ideig időztek az oldalon, hányan vették fel blogjukat a kedvencek közé, milyen weblapokon tették ki oldaluk linkjét ajánlóba, milyen szerverekről nézték olvasóik blogjukat, sőt még arról is van információ, milyen operációs rendszert és milyen böngészőt használtak e látogatók.

Blogszerkesztő, normál szövegszerkesztőhöz hasonló funkciókkal bíró, kényelmes kezelőfelület.

Blogtárs, blogokat többen is szerkeszthetnek, akár saját nevük/nicknevük aláírásával.

Blogimport-blogexport, a jobb blogszerkesztő rendszerek lehetővé teszik, hogy az ott tárolt és vezetett naplót a felhasználó más blogszolgáltató felületére vihesse át (blogexport), illetve fordítva: a másutt írt napló tartalmát képesek átvenni és befogadni (blogimport).

Kilinkelés, kirakni egy másik blog vagy weblap linkjét az oldalra

Íráskényszer, bármikor, bárhonnan email küldő szerkezettel.

Post, poszt, a „posztolás” egy új bejegyzés közzététele.

Blográdió, előre feltöltött, s megadott sorrendbe rendezett zeneszámok lejátszása.

Shoutbox, üzenőfal, A blogfelületbe illeszthető kis cset-, vagy fórumdoboz, amelyen a blogolvasók cseveghetnek egymással, vagy magával a szerzővel.

Kommentek, bárki kommentárt fűzhet hozzá regisztráció nélkül.

Permalink, egy-egy bejegyzésre (tehát nem a teljes weboldalra) mutató, közvetlenül a szöveg alatt elhelyezett link.

RSS, alkalmazás használata esetén minden alkalommal jelentés érkezik kedvenc szájtjaink, vagy blogjaink frissülésekor.

A blogbejegyzésekre (posztok) jellemző, hogy az aktuális diskurzusok első megnyilatkozásai, mert új diskurzust hoznak létre a blogon belül. Egy diskurzuson belül egy lehet belőle. Nagyobb a terjedelme, mint a hozzászólásoknak. Előre megtervezett megnyilatkozás, amelyre jellemző az előzetes tervezés és az utólagos ellenőrzés. Képeket és videókat is tartalmazhat és egy adott blog különböző posztjainak szerzője ugyanaz a személy. A posztok tematikusan kapcsolódhatnak egymáshoz.

A hozzászólásokra (kommentek) jellemző, egy diskurzuson belül több is van belőlük. Időben és térben mindig a poszt után következnek. Másodlagos megnyilatkozások, amelyek nem hoznak létre új diskurzust, de társalgássá teszik azt. Egy diskurzuson belül mindegyikük kisebb terjedelmű, mint az a poszt, amelyre reagálnak. Nyelvileg kevésbé kidolgozottak.[5]

Szót ejtek még a szakmai blogokról is, mint egy külön kategóriáról. Véleményem szerint a tantárgyunk esetében is inkább szakmai blog írásról lehet beszélni, hiszen elsősorban nem személyes jellegű írásokat készítünk, hanem az adott témában releváns kinyilatkoztatásokról van szó, persze hozzáfűzve személyes véleményt is és a szakirodalomban fellelhető anyagokat is. A blogger szakmájának jellegzetességeiről, problémáiról ír, összegyűjti a tanulságos olvasnivalókat a netről a saját témájában. A blogokra jellemző, hogy azon az elven működik, hogy az emberek kíváncsiak a másik életére. Amennyiben rendszeresen ír bejegyzéseket a blogger az oldalán, az olvasóit meg fogja tartani. Szükséges, hogy határozott állásfoglalása legyen, különösen szakmai blognál. Szakmai blog esetében fontos, hogy kezdéskor pozícionálva legyen, hiszen ha sok az olvasó, ők kifejezetten a szakmai érdeklődés miatt keresik fel rendszeresen kedvenc oldalukat. Egyenletes színvonalat kell tartani a blog oldalán, mert a látogatók a blogger személyisége miatt olvassák újra meg újra az írásokat.

Végül, néhány jó tanács a kezdő blog íróknak:

- A kevesebb több. A lényeget írd le, egyszerűen.

- Formázás. Használd hatékonyan a formázást.

- Fókuszálj. Ne kanyarodj el a témától, légy releváns, amennyire csak lehet.

- Egy kép felér 1000 szóval. Kell egy kifejező kép, videó, fólia, podcast.

- Figyelemelterelés. A blogírás nagy része kutatómunka. Szabadulj meg a zavaró tényezőktől.

- Hozzászólások. Szólj hozzá másoknál és válaszolj a nálad lévő hozzászólásokra. [6]

[1] Juhász Valéria: A blog műfaji attribútumai, 1. oldal, 2010.04.14.,

http://www.juhaszvaleria.hu/a-blog-mufaji-attributumai/

[2] hvg.hu : Mi is az a blog? 2005.05.18.

http://hvg.hu/goldenblog/20050518blog

[3] Juhász Valéria: A blog műfaji attribútumai, 5.oldal, 2010.04.14.,