Újmédia és kommunikáció,
újmédia és oktatás, médiakultúra
Interaktivitás a
médiában
Az Információtudomány és média a 21.
század elején c. tárgy második előadáshoz kapcsolódik a témám.
Életünkre jelentős hatással volt az
Internet elterjedése, folyamatos információáramlás figyelhető meg, mindenre
kifejti hatását. Ebben az írásban az Internet és az újságírás kapcsolatáról
lesz szó. Olyan forradalom van jelen, ahol a Web teljesen átformálja az újságírást.
Megváltozik az újság, az újságíró szerepe, de még az olvasóé is.
Az interaktivitás szerepe felerősödik a
médiakommunikációban, hiszen nem csak egyoldalú a közlés, hanem az Internet a
csatorna, és van egy befogadó is, és lehetséges a visszacsatolás a közlő felé.
Az interakció, Forgó Sándor szerint (2011)[1] mindig
legalább két személy között valósul meg. A kölcsönhatásban álló felek
kölcsönösen értelmezik egymás viselkedését, és ebből a tudatból kiindulva
reagálnak egymásra. A mindennapi viselkedések jó részét kölcsönhatások,
elvárások vezérlik.
A szabályozás és (az interaktív
kommunikáció) modellje (Forgó, 2011)
Addig a pontig, amíg az újságírás és
a nyomtatás nyomdaipari termék volt, addig nem volt jellemző az interakció,
vagy csak nagyon kis mértékben. Természetesen minden újság kapott olvasói
leveleket, amiben kifejtették a véleményüket a cikkekben leírtakról, de az
Internet és az elektronikus sajtó megjelenésével nagyot változott a
kommunikációnak ez a formája. Nézzünk egy mai lapot, papíralapon kerül forgalomba
és a net segítségével elektronikus formában is elérhető, sőt szerkeszthető,
folyamatos véleménycsere folyik a lapjain és állandósult az olvasók
visszajelzése. Az internetes sajtó megjelenése nem új információkat közöl –
hiszen addig is voltak olvasóik -, hanem a fogyasztó aktív résztvevője lesz az
általa elért információknak, szerkesztheti azokat, és segédkezhet a
megalkotásukban.
A fentebb említett interaktivitás egyedi
jellemzőkkel ruházza fel az online környezetet, nehéz összehasonlítani a
hagyományos médiával. Az online újságok
esetében a legvonzóbb tulajdonság az interaktivitás, az olvasót alapvetően
hírekről tájékoztatja, de ugyanakkor aktív részesévé válik. Sokkal személyhez
közelibb módon élheti át a történéseket, hiszen aktívan részt vesz az
információszerzésben. Ezek mellett az olvasó maga dönti el mit olvas, érdekli
e- még több információ az adott témában, és továbblép egy újabb oldalra. Fontos
eleme az online újságnak, hogy az aktuális témának van szerzője, lehetőség van
tőle még több anyagot elolvasni. Nagy eséllyel van előzménye és lesz
következménye is, megint csak az olvasón múlik, milyen irányba indul el az
adathálózat útján. Eddig a pontig a fenti ábrában még a „Közlő” a „Csatorna” és
a „Befogadó” részig jutottunk el, az interaktivitás legfontosabb pontja a „Visszacsatolás”.
Az olvasó adatokat, információkat kap, és hozzátehet a tartalomhoz. Ilyenek a
fórumokon az olvasói hozzászólások.
Kérdezhetnénk, miért enged meg ilyen
fokú szabadságot az online újság, amikor a hagyományosan előállított
termékeknél papír alapra kinyomtat egy lapot és az onnantól kezdve „az újság”,
nincs vita belőle, mi kerül bele és a lap vezetőin kívül másnak nem enged
beleszólást. Az online újságnak érdeke, hogy az olvasója visszatérjen, minél
többször látogassa az oldalát, érezze azt, hogy az a lap számára lett
kitalálva. Felhasználóbaráttá teszi ez által a lapját, olvasóit okos taktikával
és interaktivitásra buzdítással csalogatja magához.
Módszerek, melyekkel interaktívvá lehet
tenni egy online újságot:
(1) navigációs interaktivitás: a
felhasználó többé-kevésbé strukturált módon navigálhat az oldal tartalmában
(például a „következő oldal” és a „vissza az elejére” gombok vagy a
görgetősávos menük segítségével);
(2) működési interaktivitás: a
felhasználó az oldal létrehozási folyamatában vehet részt valamilyen mértékben,
azáltal, hogy kapcsolatba lép más felhasználókkal vagy az oldal, illetve lap
készítőivel (például közvetlen mailto: linkekkel, üzenő táblákkal (bulletin
board system, BBS) és moderált levelezőlistákkal);
(3) alkalmazkodó interaktivitás: a
felhasználó minden tette hatással van az oldal tartalmára, mivel az oldal
programozása alkalmazkodik minden egyes felhasználó online viselkedéséhez, és
„emlékszik” a felhasználó preferenciáira (megengedi, hogy a felhasználó saját
tartalmat töltsön fel, kommentáljon és vitasson meg; csevegőszobákat és „okos”
webdesign segítségével személyre szabható tartalmat kínál).[2]
Különleges az online média abban, hogy a
felhasználó maga válogatja meg mit tart érdekesnek egy adott történetben, hogyan
kívánja a tartalmakat megkapni, szöveges formában, kisfilmben, képekben.
Pontosan azokhoz az információkhoz fog hozzájutni, amit akar, és ahogyan
akarja.
Előnyére szolgál az online újságnak,
hogy nincs záróra a szerkesztésben. A bármikor elérhető tartalom, bármikor
szerkeszthető. Az új információk azonnal elérhetőek mindenki számára.
Balla Eszter írását
olvasva[3] a
HetiVálasz.hu oldalon felmerül bennem a kérdés, hogy tényleg nagyszerű dolog
interaktívvá tenni az online újságokat és magát az újság szerkesztést is, de az
újság nem szabadít rá a nagyvilágra nehezen kezelhető dolgokat? Egyetértek
avval, hogy fontos az internetes oldalakon a hozzászólások megjelenítése, mert
új jelenség volt az első interaktív újságok elindulásakor, hiszen nem lehet a
sajtóra fogni minden kinyomtatott véleményt, pontatlanságot, ferdítést,
félretájékoztatást. A szerző szerint sem a sajtó, sem az olvasók nem voltak
felkészülve a hirtelen szabadságra, ami az interaktivitással járt együtt. A
szerkesztőségek a mindennapi feladataik mellett képtelenek az olvasói reakciókra
megfelelő módon reagálni, többnyire külsős cégekkel dolgoztatják fel a
hozzászólások áradatát. Nem beszélve a szükségszerű cenzúráról, mert akármit
nem engedhetnek megjelenni az online újságokban.
Jó
néhány online újság küzd ezekhez hasonló problémákkal, vajon mi lesz ezután? A
névtelenség mögé burkolózva, hozzá nem értés nélkül, a szabadságot felhasználva
nagyon egyszerű kritizálni. Számtalan példa bizonyíthatja, hogy a médiának
hatalmas a tudatformáló ereje, bár az újságok cikkeihez hozzászóló olvasók
jobban tennék, ha építő kritikákat fogalmaznának meg, vagy serkentsék vitára
olvasótársaikat, az adott témában.
[1]
Forgó Sándor (2011) A kommunikációelmélet alapjai, Eszterházy Károly Főiskola, Eger, Letöltés: 2013-05-07
[2] Mark
Deuze: A web és a webes újságírás típusai, Médiakutató (2003) Letöltés:2013.
május 7.
[3] Balla
Eszter: Merre tovább, interaktív újságírás?, HetiVálasz.hu, 2011.09.02., Letöltés:2013.
május 7.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése