Digitális esélyegyenlőtlenség

Esélyegyenlőség, hozzáférés, elérhetőség. Akár ezek a hívószavak is jellemezhetnék a témát. A 21. században mindenkinek esélyt kell biztosítani arra, hogy a digitális technológia eszközei, a számítógép, internet elérhető legyen számára. Mégis hogyan beszélhetünk a teljes hozzáférhetőségről a digitális világban, amíg az a való életben sem valósul meg? Vajon e területen is megfigyelhetjük a szegénység és gazdagság két külön világát? Az előadáson elhangzottak alapján igen, hiszen mindig is lesznek azok, akik a lemaradók csoportjába kerülnek, és lesznek az internet lehetőségeinek élvezői, akik számára az elmaradottság ismeretlen fogalommá válik. Létrejön tehát a digitális egyenlőtlenség definíciója.

Kicsit félve kezdtem ezzel a témakörrel foglalkozni, nem volt túl szimpatikus számomra, keveset is hallottam róla, úgy gondoltam ez Magyarországon kevéssé elterjedt fogalom. A kutatási folyamatban azonban megtapasztaltam, hogy nem csupán elméleti ismertetők jelentek meg a témában, de létezik alapítvány, konferencia, sőt egy egész társaság (Neumann János Számítógép-tudományi Társaság) szentel figyelmet a területnek. Ők fogalmazták meg azt a gondolatot is, hogy manapság már nem a számítógép birtoklását, vagy az internet csatlakozás lehetőségét jelenti a meghatározás, hanem: „Ide tartozik a kritikai gondolkodás, az információk különböző forrásból való összegyűjtése, rendezése, más emberek több csatornán való elérhetőségének kezelése, az önkifejezés lehetőségei egy digitális környezetben, a hagyományos tartalmak digitális formában való támogatása, kiegészítése is.”

A Társaság létrehozott egy programot Digitális Esélyegyenlőség elnevezéssel, melynek keretein belül főként a digitális írástudás elterjesztése a céljuk, tekintet nélkül az életkorra, hovatartozásra, egészségi állapotra. Felfogásuk szerint az ország versenyképességében, és a személyek életminőségében egyaránt határozott változások következnek be a digitális világhoz való felzárkózás esetén.  A program keretein belül képzéseket, konferenciát rendeznek. A fent említett Társaság e-ügyintézés témájában gyors, könnyen elsajátítható ismereteket nyújt egy napos képzés formájában. Egy korábbi podcast-ben már volt róla szó, hogy digitális állampolgárként az ügyintézés online módja már szinte mindennapi feladat. Alapvető felhasználói képességek nélkül azonban ezt elég nehéz megvalósítani. A fent említett Társaság e-ügyintézés témájában gyors, könnyen elsajátítható ismereteket nyújt egy napos képzés formájában.

A Társaság mellett fellelhetjük a Digitális Esélyegyenlőség Alapítványt is. A szervezet célja az informatikai esélyegyenlőség megteremtése a társadalom, a gazdaság és a kultúra minden területén. Támogató és segítő feladatokat is ellát a hátrányos helyzetű csoportok számára.
http://hu-hu.facebook.com/pages/Digit%C3%A1lis-Es%C3%A9lyegyenl%C5%91s%C3%A9g-Alap%C3%ADtv%C3%A1ny/113818318695613

 Hallhattunk különböző felzárkóztató programokról, mint a Sagata Mitra, wifi falu, teleházak. A teleházakhoz hasonló kezdeményezés volt a kis falvakban létrehozott úgynevezett eMagyarország Pont felállítása, amely legtöbb esetben egy terminált jelentett számítógép és interneteléréssel.  A honlap szerint jelenleg is 2000 ilyen könnyen és állandóan hozzáférhető pont van Magyarországon. A program nem csupán az eszközöket biztosítja, de tanácsadók, szakértők segítségét is. Vélemény szerint , és a térkép alapján viszont a problémásabb területeken inkább kevesebb elérhetőség van.

(További digitális egyenlőtlenség megoldására létrejött programokról olvashatunk a forrásaim között található Kiss Mónika anyagában.)

Nem minden esetben jelentenek azonban megoldást ezek a kezdeményezések, hiszen az ember életében kialakult egyenlőtlenségek erre a területre is rányomják a bélyegüket. Kutatások, tapasztalatok alapján a szegényebb, hátrányos helyzetű, idősebb emberek nehezebben jutnak hozzá, kevesebbet használják a technológiai eszközöket. Tapasztalatból tudom azonban, hogy ezek az emberek is előszeretettel használják az internetet, más kérdés, hogy nem hasznos információszerzésre, tanulásra, hanem szórakozásra. Sokan az okostelefonok elterjedésében látják a megoldást, - a DE! konferencia egyik előadója (Pintér Róbert) is ezt hangoztatta egyik előadásában - hiszen akár olcsóbbak, népszerűbbek mint egy laptop, vagy számítógép, de internetezés lehetősége ezeken az eszközökön is elérhető. Vannak tehát csoportok, akik kevésbé használják ki megfelelően a széles sáv adta lehetőségeket és vannak, akik éppen ennek a segítségével tesznek szert előnyökre.

A netokraták fogalmával az előadáson ismerkedtem meg először. A netokrácia azon egyének csoportja, akik arisztokrataként élnek a digitális világban, tehát kihasználják a világ adta lehetőségeket, hatékonyak a felhasználásban, vezető szerepet töltenek be, „digitális” gazdagság jellemzi őket. Hozzájuk próbál felzárkózni a többi csoport. Sajnálatos módon, mint az előadáson is hallhattuk ez nehezen megy a gyors fejlődés miatt. Kialakul tehát az úgynevezett digitális szakadék. A wikipédia két csoportját különbözteti meg; a hozzáférési és használati megosztottságot. Elnevezésükből adódóan is érthetjük, hogy miről van szó. Vannak, akik birtokolják, hozzáférnek az eszközökhöz, vannak, akik nem. Továbbá vannak, akik számára a hozzáférés adott ugyan, ám nem hajlandóak, vagy nem tudják az eszközök előnyeit kihasználni. Az oldal szintén az okostelefonok elterjedését hozza fel lehetséges megoldásként a szakadék szűkítésére, megszüntetésére.

A digitális esélyegyenlőtlenség legnagyobb elszenvedői tehát a lemaradók csoportja. A legtöbben, -amint már említettem - ide sorolják a nehéz anyagi körülmények között élőket, időseket, valamint kisebbségi csoporthoz tartozókat. Figyelembe kell azonban venni ebben a csoportban a látás- és hallássérülteket, a fogyatékosokat. Számomra meglepő volt, hogy az albérlet tulajdonosokat is ide sorolják olykor, hiszen aki csak bérel egy lakást, az legtöbb esetben nem maga választja az internet szolgáltatót, így a sávszélességet sem.

A digitális esélyegyenlőtlenség másik kulcsfogalma az e-inclusion, vagyis az elektronikus befogadás, vagy befogadottság. Dombi Gábor és Molnár Szilárd meghatározása alapján az e-inclusion már nem csupán a különbségeket és az esélyegyenlőtlenség fogalomkörét járja át, hanem feltárja ezek okait és megoldásokat keres.

Európai szinten, a 2002-ben kiadott eEurope elnevezésű dokumentumban jelent meg hangsúlyosan a digitális hozzáférhetőség elősegítése mindenki számára jelmondat. 3 nagyobb területen jelölték meg a feladatokat, amit az alábbi táblázatban olvashatunk.

Most már tudjuk, hogy ezek nem teljesültek maradéktalanul, így folyamatosan jelennek meg dokumentumok és kezdeményezések a digitális esélyegyenlőtlenség mérséklésére egyaránt Uniós és tagországi szinten. A 2008-as év például az e-befogadás éve volt.

A téma kapcsán, sok helyen megjelent az információs társadalom kifejezés. A szóösszetétel nem új keletű, Machlup 1933-ban használta először a tudásipar szókapcsolattal együtt. Ebben a közegben az INFORMÁCIÓ az, ami értékké, értékessé válik. Annak elérése, felhasználása, tudatos szelektálása tehát az egyik legfontosabb feladat. Ez az új társadalmi forma adja meg mindannak a már említett meghatározásnak az alapját, melyeket egyenként körüljártunk.

Hallhattunk már egy „digitális” állam létrejöttéről, melyben az ügyintézés, a tanulás, de akár még a társkeresés is virtuális, vagy elektronikus környezetben történhet. Az államban a digitális állampolgárok, „homo digitalis”-ként, a digitális írástudás képességével felvértezve, a digitális esélyegyenlőségért küzdenek. Egy teljesen új társadalom van tehát kialakulóban, vagy ez csak az én sarkított gondolatom? Vajon valóban ennyire egyszerű és átlátható és jól meghatározható a jövő?

források:

http://njszt.hu/de/a-digitalis-eselyegyenloseg-programja

http://hu.wikipedia.org/wiki/Információs_társadalom_(fogalom)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Digitális_szakadék

http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2008_2/2008_2_dombi_gabor_molnar_szilard.pdf

http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2007_3/2007_3_kiss_monika.pdf

http://deaweb.hu/

A kereskedelem-központú internet

            Az internet egy virtuális piac. Az modern eszközök megjelenésével, majd az internet kialakulásával egyetemben jött létre az a tendencia, hogy a digitális kereskedelem egyre szélesebben terjed. Az internet ma már komoly piacokat és bevételeket teremt a gazdaságnak. Az online marketinggel több szakirodalom és honlap is foglalkozik, nem csoda hát, hogy a digitális kereskedelem az egyik központi jellemzője az internetnek. Napjainkban nem tudunk úgy elmenni egy oldalon, hogy ne találkozzunk a reklám különbözőbb formájával.

            A digitális kereskedelem széles skáláján át remekül lehet látni a különböző marketingfogásokat is. Mint a való életben is, a cél az, hogy vásárlásra ösztönözzön. Az interneten ezen kívül egy különös tendencia is mutatkozik. Az egyszerű fizikai produktumokat felváltja olyan termékek vásárlása, amihez még a valós életnek is kevés köze van.

            Hasonlóan az információk sokaságának a marketing szakember is rengeteg információt tud összeszedni a felhasználó által hagyott lábnyomok alapján. Nehéz kérdés ezért, hogy melyik marketing és kereskedelem a leginkább elterjedtebb. Nehéz ezért meghatározni melyik módszer vezethet sikerre. Napjainkban a tendencia azt mutatja, hogy egy adott kereskedelmi eszköz többféleképpen, egyre személyesebben van jelen a digitális piacon.

Valós pénzért vásárolt termék/szolgáltatás

            A digitális kereskedelem egyik legalapvetőbb formája a banki átutalás, valamilyen online felületen keresztül. Az általános gondolkodásban megjelenik még a különböző termékek online vásárlása. Fontos kritérium hogy ezek általánosságban valamilyen tárgyak, esetleg szolgáltatások. Ilyen lehet egy könyv, egy szállás kifizetése online. A másik fontos feltétel, hogy valós pénzért vásárolunk szolgáltatásokat, nyoma van a banki rendszerekben.

A fenti képen az Amazon.com-on vásárolhatunk egy napenergiával működő töltőeszközt.

Az oktatás, tudás megosztása is megjelenik a szolgáltatások széles palettáján. Alapesetben könyvek formájában, viszont egyre inkább elterjedtebb komplett kurzusok, korrepetálások kiszervezése az online környezetben. Ezekért regisztrációs/részvételi díjat kérnek – melynek ellenértékeként tanúsítványt, egyéb anyagot is kaphatunk (Ilyen lehet egy workshop egy Hangout-ban is)

A fenti képen a Coursera.org által kínált kurzushoz „Signature Track” vásárolható, amely hitelesített tanúsítványt ad a kezünkbe sikeres elvégzés esetén

A digitális vásárlás egyik speciális jellemzője a visszaküldési lehetőség („buy back guarantee”. A legtöbb online vásárolt, postán, futáron keresztül érkező termék esetében visszavásárlási garanciát adnak. Számomra meglepő módon oktató jellegű könyvekkel is működik a módszer, ahol a könyv árát adják vissza, ha a könyvben foglaltak alkalmazása nem jár sikerrel.

A www.howtowriteabookadvice.net oldalon teljes visszavásárlási garanciával vehetünk meg egy útmutatót a könyvírásról.

Hűségünk pénzt generál

            A digitális kereskedelem egyik marketing fogása a hűségakciók. Különböző hűségpontokat eddig is szerezhettünk. Bankok, benzinkutak nagyobb boltok a legelterjedtebbek. Az első ilyen jellegű akciókhoz, kuponfüzetek, pecsétek járnak. A továbbfejlesztett változata különböző kártyák kiadása, amely összeköthető bankkkártyával (pl. Shell Smart, Supershop, Tesco Club stb.). Azonban ezek csak részlegesen érintik a digitális kereskedelmet. Ebben az esetben maga a pénznem ami virtuális A következő lépés az olyan virtuális, ezen virtuális pénzek beválthatóak hűségpontok, amelyekhez nem járnak ilyen kártyák, fizikai formájuk nincsenek. A hűségpontok fontos kritériuma, hogy általában egy már megvásárolt termék/szolgáltatás/cég nevéhez kapcsolódik

A képen néhány hűségkártyát láthattok a saját pénztárcámból

 

A dropbox.com-on regisztrált felhasználók pénzneme a tárhely mérete, melyet különböző módokon lehet bővíteni. A képen látható az általam megszerzett bónusz tárhelyek, és fajtáik. Tipikus példája a tárhely, mint virtuális pénznem egyik fajtájának, a fizikailag sohasem megjelenő virtuális pénzeszköznek.

Virtuális pénznemek

            A virtuális pénznemek a hűségpontokon kívüli külön kategóriát képez. A legtöbb esetben a virtuális pénznem összeköthető valamilyen szolgáltatással. A különlegességük ezeknek a pénznemeknek az, hogy általában nem konvertálhatóak át más virtuális pénznemre, sőt valós pénzre sem. A virtuális pénznemek megjelennek például ingyenesen használható programoknál, szolgáltatásoknál. Az egyik ilyen példa a Rukkola.hu. Ezen az oldalon a „pénznem” a rukkolás, amelyet „happolásra” költhetünk. A virtuális pénzek sok féleképp jelennek meg sok esetben nem is gondolunk rá pénzként.

A fenti képen a rukkola.hu említett „happ-métere” látható.

A khanacademy.org által használt „pénznem” az Energy Points, amellyel sokkal több féle avatár választható, mint alapesetben.

Az ingyenes programok egyik elterjedt marketingje az ún. mikro tranzakciók biztosítása, általában olyan kiegészítő eszközök ezek, amelyek egy alapvetően ingyenes program használatát segítik – bár nem külön pénznemmel működik, de a wordpress.com oldalát is kisebb kiegészítő szolgáltatásokkal tudjuk professzionálissá varázsolni. Konkrét példa a virtuális pénznemekre a számítógépes játékok által használt valuták. (Pl.: World of Warcraft, League of Legends)

A fenti képen a League of Legends nevű ingyenes játék pénznemeit és boltját láthatjuk. Az ún. RP valós pénzráfordítással vásárolt virtuális pénznem, az ún. IP-t keresni a játékkal való játszással érhető el. Amint látható egy adott megvásárolható elem elérhető mindkét áron, viszont a játéknak vannak olyan elemei is, amely csak „RP” alapján érhető el. Kép forrása: http://www.urbantitan.com/top-10-reasons-to-play-league-of-legends/league-of-legends-money/

Játék honlapja: www.leagueoflegends.com

A World Of Warcraft nevű játék különböző fizetőeszközeit láthatjuk. Az elsődleges fizető eszköz az arany és annak felbontása (ezüst és bronz). A játékon belül azonban különböző más fizetőeszközök is szerezhetőek, nagy részük a játékban teljesített küldetésekkel, van olyan amely aranytallérokért cserébe.

A játék igen széles skáláján mutatja be a kereskedelmet. Sokáig az illegális kereskedelem egyik példája volt a játékban megszerezhető arany valós pénzért való árusítása. Kép forrás: http://www.examiner.com/article/wow-patch-3-3-3-pvp-mark-conversion-revealed

A játék honlapja: http://us.battle.net/wow/en/

 

A fotosokvilaga.hu oldalon regisztrált felhasználók pontokat gyűjthetnek a mások képeihez adott korrekt hozzászólásálral, amit képfeltöltésre költhetnek el.

Valós pénzért virtuális

            A digitális kereskedelem egyik meghatározó eleme éppen ezért a valós pénzért vásárolt virtuális pénzek. Ilyen például a Second Life Linden dollárja is, melyet vagy „virtuális munkával” (pl. a készített eszközök eladásával, ruhák tervezésével stb.) vagy valós pénz befizetésével lehet beszerezni.. A digitális kereskedelem egyik legérdekesebb része, hogy egy olyan pénzért „cseréljük” át valós pénzünket, amelyben a hétköznapi életben semmire sem használhatjuk. Az adott virtuális szolgáltatáson belül használhatjuk el.

A bal oldali képen a Second Life-ban használható „linden dollár” vásárlásáról látunk képet. Ezt a pénzt virtuális tér bérlésére, eszközök vásárlására használhatjuk fel.

Kép forrása: http://community.secondlife.com/t5/English-Knowledge-Base/Buying-and-selling-Linden-dollars/ta-p/700107

A program elérhetősége: http://secondlife.com/

            Tendenciaként mutatkozik az, hogy a már megvásárolt virtuális pénzünket nem tudjuk átkonvertálni valós pénzekké. – Kivételt képeznek ez alól a szerencsejáték oldalak által bevezetett virtuális pénznemek, azok kifizetése. Ezen pénznemek esetében pontosan meghatározott váltószámok állnak rendelkezésre. (Egy nem digitális alapon működő példa: 100 Ft = 1 SuperShop pont, 1 SuperShop pont = 1 Ft – Akciókkal termékeket lehet népszerűsíteni az által, hogy több pontot adunk értük mint ami alap esetben járna érte.)

Virtuális pénzért virtuális

Korábban már említettem a virtuális pénznemek széles skáláját és átjárhatatlanságát. A virtuális pénznemek már fent említett kivételes esetekben átkonvertálhatóak valós pénzzé, de nagyon kevés példa van arra, hogy virtuális pénzért, más virtuális pénzt tudunk vásárolni. (Ez olyan lenne, mint a T-Mobil hűségpontokat a Telenor-nál szeretném érvényesíteni). Természetesen előfordulnak olyan esetek ahol két különböző virtuális pénznem átváltható (egy megadott árfolyamon), az ilyen esetekben a szolgáltató is azonos.

Veszélyek, visszaélések

            A virtuális kereskedelem árnyoldala ugyanolyan jellegű, mint a valós kereskedelemnek. Sokan félnek a bankkártyájukat használni, mivel ha minden adatot elment az adott oldal levonhat sokkal több pénzt annál, mint mi költeni szerettünk volna. – A bankkártya visszaélések elkerülésére született például a Paypal.com, illetve egyes Bankszolgáltatók „Virtuális bankkártyát” állítanak ki, amelyre ingyenesen tehetsz fel pénz, így veszélyek nélkül vásárolhatsz.

A visszaélések a virtuális pénznemekkel is ugyanúgy előfordulnak. Vannak olyan félék, amelyek nem vásárolhatóak, csak megszerezhetőek az által, hogy a virtuális térben tartózkodsz, munkálkodsz. Sok eseten találkozhatunk nem legálisan vásárolható virtuális pénznemekkel. Mivel a virtuális pénznemek egy adott szolgáltatáshoz, programhoz köthetők, ezért itt az azonosító; a felhasználó név. A csalók legtöbb esetben nem csak az egyedi belépési azonosítónkat kérik el, hanem jelszavunkat, egyéb titkos adatainkat. Mi megvásárolhatjuk a virtuális pénzt, de veszélynek tesszük ki személyes identitásunk, valós pénzünket, esetleg az adott virtuális eszköz által nyújtott szolgáltatások alól is eltiltást kaphatunk.

A Like és a kattintás

            Utolsó érdekességnek említem meg a virtuális kereskedelem három számomra igen különös pénznemét. A facebook által elterjesztett „like” nem csak megosztást erdeményezhet az üzenő faladon, hanem mögötte egy marketing is áll, amely bevételhez vezet.. Mit sem bizonyítja ezt jobban, mint az egyes dalok népszerűségének egyik mutatója a „kattintás”. Marketing és kereskedelmi szempontból ez nagyon jelentős, hiszen, mind a „like”-ok számát és az összes kattintást mennyiségét is pontosan meg lehet határozni. Ha a kattintás és „like” egy adott termékre irányul, akkor valós vagy virtuális pénzt is költünk rá. (megveszem a lemezt, letöltöm iTunes-on stb.) Az adott hely nem csak, hogy ismert és felkapott, hanem megfelelő területe lehet a hirdetéseknek. is. Különböző művészek – zenekarok, írók, fotográfusok- versengenek a „like”-okért. (Például az egyik magyar együttes bizonyos mennyiségű „like” után ingyenesen elérhetővé tette lemezét) A megfelelő mennyiségű megtekintést elérő alkotások, nem csak, hogy profitot termelhetnek, de szakmai elismerést is kaphatnak. (például: Megnyeri egy fotópályázat első helyét, amelyet szakmai zsűri és a legtöbb szavazatot kapott kép összesített eredménye adott. Nem csak pénzjutalmat nyer az illető, hanem megjelenést, jövőbeni munkát.)

A sztárságot meghatározza a megtekintések „kattintások száma” Psy kultikus „Gangnam Style” slágerének ezen videó verziója 1,5 milliárd megtekintést számlált, melyet 7 millióan osztottak meg „like”-al. A koreai énekes ezzel az slágerével végigutazta a világot és a Youtube-nak 1,8 milliárd forintra rúgó reklámbevétele lett belőle. Klip linkje: http://www.youtube.com/watch?v=9bZkp7q19f0 MTI hír: http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-542169

A kattintások száma azért is meghatározó, mert a megtekintett tartalmakkal időt töltünk el. A digitális kereskedelem harmadik fontos pénzneme az idő. Mivel az emberek egyre kevesebb időt szeretnek eltölteni információszerzésekkel, megjelenik az idő is, mint a kereskedelem eszköze. Minél több időt töltünk egy adott oldalon, annál inkább valószínű, hogy a megjelenő reklámok hatnak ránk. Az idő a virtuális pénznemeknél sokkal árnyaltabban jelenik meg, mint fizetőeszköz. Ez a fizetőeszköz általában úgy működik, hogy mi hajlandóak vagyunk az időnket a tartalom megismerésére áldozni, cserébe minőségi tartalmat kapunk.

            Az idő elköltése nagyon kritikus pont az rengeteg információt áramoltató digitális világban. Egy adott tartalom hosszú idejű böngészése ugyanúgy lehet érték, mint egy olyan felület ahol nagyon kevés idő alatt tudunk navigálni, regisztrálni, vásárolni biztonságosan.

Összegezve látható, hogy a digitális kereskedelem körbeszövi az internetet. Az, hogy mire költjük valós vagy virtuális pénzünket csak rajtunk múlik. Nagyon nehéz ellenállni a folyton folyvást megjelenő reklámoknak. A marketing egyik tendenciája az, hogy egyre személyre szabottabban kapjuk, ez által az ellenállás is nehezebbé válik, illetve mi fogyasztók is egyre kevésbé vagyunk érzékenyek a különböző reklámokra. A digitális kereskedelem fontos kérdése az is, hogy az adott tartalommal mennyi időt foglalkozunk. Ugyanúgy, mint a pénz esetében, mi magunk rendelkezünk a rendelkezésre álló (szabad) idővel is. A digitális kereskedelem és marketing nem csak pénztárcánkat akarja kinyitni, hanem megpróbál arra is rávenni, hogy időt töltsünk egy adott tartalom böngészésével.

Források:

Dr. Eszes István (2012): Digitális gazdaság - Az e-kereskedelem marketinges szemmel, Nemzeti Tankönyvkiadó

Online Marketing URL: http://en.wikipedia.org/wiki/Online_marketing

E-kereskedelem URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/E-kereskedelem

Sikertörténet a magyar online kereskedelem URL: http://index.hu/tech/2012/05/23/sikertortenet_a_magyar_online_kereskedelem/

Online kereskedelemről (több cikk) URL: http://www.piacesprofit.hu/cimkek/online-kereskedelem/

Online kereskedelemről (több cikk) URL: http://hvg.hu/cimke/online+kereskedelem

John Shiloh: Marketing 101: What is Marketing Buzz? URL: http://www.empowernetwork.com/johnshiloh/blog/marketing-101-what-is-marketing-buzz/

Infographic: Key Digital Marketing Trends for 2013 URL: http://advertising.yahoo.com/blogs/advertising/infographic-key-digital-marketing-trends-2013-235315666.html

Ashley Friedlein (2013):17 digital marketing and ecommerce trends for 2013 URL: http://econsultancy.com/hu/blog/61806-17-digital-marketing-and-ecommerce-trends-for-2013-by-econsultancy-ceo-ashley-friedlein

A digitális tolltartó néhány elemének használata a tanításban, tanulásban és a munka világában

Digitális kommunikációnk keretét a digitális tolltartónkban található eszközök adják. Minél több eszközzel rendelkezünk, annál nagyobb digitális kultúrával bírunk. De mit is értünk digitális tolltartó alatt? Olyan összetett technikai környezetet, mely magában foglalja a rendelkezésünkre álló technikai környezetet, webes eszközrendszereket és alkalmazásokat.

Mindenki eltérő összetételű digitális tolltartóval rendelkezik, úgy, mint az iskolában. Vannak, akik számtalan színes ceruzát és tollat tudnak felmutatni, mások pedig éppen csak a szükséges néhány létfontosságú darabot. Így van ez tolltartónk digitális változatával is, hiszen vannak, akik számos technológiai újítást követnek és tudatosan használnak,   mások pedig csak néhány alkalmazásban jártasak.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy digitális tolltartónk sokszínűségéről és gazdagításáról csakis mi gondoskodhatunk, hiszen az eszközhasználati kompetencia tanulható, bővíthető, nem kortól függő jelenség. Minél több alkalmazást ismerünk, minél több eszközt tudunk használni, annál szélesebb körű a digitális eszközhasználati kompetenciánk és ezáltal sokkal több kihívásnak meg tudunk felelni. Soha nem a konkrét alkalmazás az izgalmas, hanem a funkciója! Ennek tudatában egy-egy alkalmazás újabb, korszerűbb megjelenésénél, vagy egy hasonló funkciójú eszköznél sokkal gyorsabban és hatékonyabban meg tudjuk tanulni a használatát és alkalmazását.

Digitális tolltartónk a következő főbb alkotóelemekből tevődik össze:

1. Közösség, közösségszervezés: ide olyan alkalmazások sorolhatók, mint a facebook, Google +, rukkola, moly.hu, meet up közösségportál.
2.  Keretrendszerek, online rendszerek, mint például a moodle, mahara, edmodo, wordpress.
3. Blog, mikroblog mint szolgáltatás. Ide tartozik a google (blogspot), wordpress, tumblr, twitter, edublogs.
4.  Kooperatív, kollaboratív, társas megosztás, mint közösségi információ megosztás. Legismertebb formája a sokak által kifogásolt wikipédia.
5. Kép, képmegosztás, infógrafika, mint például a Google +, infogram, pinterest.
6. Video, streaming, podcast, animáció. Legelterjedtebb formái a ustream, youtube, vimeo.
7. Prezentáció, fogalomtérkép. Legkedveltebb formái a Google +, prezi, slideshare, mindmister.
8.  Dokumentumszerkesztés és megosztás. Első helyen itt is a Google+ szolgáltatásai állnak, továbbá a scribd és az issuu.
9.  Geolokáció: google térkép, geocaching, foursquare.
10. Virtuális környezet: Second Life, Opensimulator.

A XXI. században a web2-es alkalmazások száma napról napra bővül. Minden alkalmazás közös pontja az internet. Rohanó mindennapjainkban igencsak át kell gondolnunk azt, hogy szabadidőnkben mennyi időt töltünk a számítógép előtt, a munkahelyünkön és esetlegesen a tanulási folyamatunkban mennyire hatékonyan használjuk ki az web2-es adta lehetőségeket, hogy eredményesebben, hatékonyabban és gyorsabban teljesítsünk. Továbbá érdemes azon is elgondolkodnunk, hogy mennyire figyelünk fel azokra a lehetőségekre, újdonságokra, melyek egyszerűbb és hatékonyabb megoldásokat kínálnak. Például mennyire lepne meg minket az, ha előzetesen egy Skype interjún kéne részt vennünk? Mennyire szívesen próbálnánk ki magunkat egy e-learning tanfolyamon? Mennyire tudnánk kihasználni a facebook és a google+ szolgáltatásait tanulásunk során? Mit tudnánk kezdeni a digitális tananyagokkal? Hogy fogadnánk azt, ha munkahelyünkön egy új rendszer használatának alapjait egy podcast alapján kéne elsajátítanunk?

A digitális tolltartó eszközeinek használata a tanítási - tanulási folyamatokban

A hagyományos tanulási környezet egy zárt világ, ahol a tanár közvetítő szerepe a meghatározó. Ő a tanítási – tanulási folyamat főszereplője, az ismeretek szinte kizárólagos forrása, aki „leadja” az anyagot és értékeli az elsajátítás eredményességét.

Az elektronikus tanulási környezetben a tanár/oktató szerepe jelentősen megváltozik, s mintegy facilitator, mentor jelenik meg, aki felkészíti a tanulókat az önálló tanulásra, motiválja és biztatja őket, tanácsot és eligazítást ad azoknak, akik ezt igénylik.

Az átmenet első szakaszában a tanulási környezet átalakítása, fejlesztése rendkívül munkaigényes feladat. Az új technikai lehetőségeket integrálni kell a meglévő tanulási környezetbe. Ez magában foglalja a multimédia programok megismerését, kiválasztását, adatbázisok megismerését, katalógusok, weblapok készítését, adatok tárolását és frissítését, értékelő programok megismerését.

Az osztálytermi környezetben egyre több iskola törekszik arra, hogy olyan digitális eszközöket használjanak, melyek előrelendítik és színesítik az oktatást. Ilyen eszközök például a digitális tábla, projektor, számítógép, prezentáció, hanganyagok, videoanyagok, digitális képek, (digitális szavazórendszer, facebook csoport).

E-learninges rendszerek az oktatásban

Az e-learninggel kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Sokan gondolják azt, hogy ezek a rendszerek instabilak és drágák. Vannak akik úgy vélik, hogy a számítógépen végzett tanulás során a diákok nem kerülnek egymással kapcsolatba, hogy az e-learning segítségével nem lehet megfelelően mérni a tudást, hogy unalmasabb, mint a tantermi képzés, s hogy lényegében a lusta emberek mentsvára.

A tévhitek leszámolására az ARTtanácsadó cikksorozatot indított, melyben a tanulási módszer előnyeire világítanak rá.

Az e-learninges tanulás mellett szól, hogy nem nehéz olyan helyet találni, ahol megvalósíthatjuk a tanulást. Egy számítógépre és internet hozzáférésre van szükség, mely manapság internetkávézókban, könyvtárakban, információs központokban is elérhető. Ami az instabilitást illeti: a tananyagokat általában egy keretrendszerben helyezik el az oktatók, amely folyamatosan figyeli, hogy az adott hallgató hol jár a tananyagban, melyik tesztet hány százalékra teljesíti.

Az, hogy a diákok nem kerülnek egymással kapcsolatba igaz állításnak bizonyul akkor  ha valós interakcióról beszélünk, de nem, ha virtuálisról.

Nem helytálló az az állítás sem, hogy e-learning segítségével nem lehet megfelelőn mérni a tudást, hiszen a tanulás sikerét hasonló módszerekkel mérhetjük, mint tantermi képzés esetében. Ezeket az eredményeket pedig a nemzetközi szabványoknak megfelelően (SCORM, AICC, Tin Can API) tartják számon a keretrendszerek.

Sokak szerint az e-learning tananyagok elsajátítása annyiból áll, hogy a tanuló ül a számítógép előtt és olvas. Amikor az e-learninges tanulók belefognak a tananyag elsajátításába, beregisztrálnak több helyre, chaten megismerik társaikat, megosztják tapasztalataikat és munkájukat.

Sokakban merül fel a gondolat, hogy az e-learninget azok választják, akik lusták iskolába járni, azonban a költségtérítéses képzésekkel ellentétben az e-learning olcsóbb megoldást jelent, s időben rugalmasabb, mint a formális képzés.

Magam is egy e-learninges rendszeren keresztül tanulom az angol nyelvet és hatékonyabbnak, izgalmasabbnak tartom, mint a hagyományos nyelvtanfolyamot. Nem beszélve arról, hogy azt az egy-két órát, amit arra kéne fordítanom, hogy a nyelviskolába bejussak, tanulásra tudom szánni a napnak abban a szakában, ami számomra a legalkalmasabb. A sok tízezer forintos tanfolyami díjnak is csupán a töredékébe kerül a tanfolyam és nagy előnye, hogy a törzsanyag mellett hetente frissül az anyag szöveg - hang – és video anyagokkal.

Modern idők interjúja - A Skype interjú

A Skype interjú egy kényelmesebb, gyorsabb megoldás, mely sokkal könnyebben összeegyeztethető a napi rutinnal. Természetesen a Skype interjú nem helyettesíti a személyes találkozást, de első körös forduló esetén jól alkalmazható. Ezt is ugyanolyan komolyan kell vennünk, mint a hagyományos verziót. A beszélgetés alatt a vállalat és a jelölt számára is kiderülnek olyan információk, melyek alapján már meglehet határozni, hogy érdemes-e egy személyes találkozóra is koncentrálni.

Ebben a szituációban már kiderülhet az, hogy a jelölt mennyire tud hatékonyan boldogulni a technikai eszközökkel. Nem vet a jelentkezőre jó fényt az, ha nem ellenőrzi le, hogy működik-e a webkamerája és a mikrofon. Egyértelművé válik, ha a jelentkező nem figyel az apróbb részletekre, például nem semleges háttér elé néz a kamera, ha nem zajmentes és jó fényviszonyokkal ellátott környezetet választott. Kiábrándító tud az lenni, ha az interjú kezdetekor percek mennek el azzal, hogy a jelölt igyekszik az optimális feltételeket megteremteni.

Személyes tapasztalatom az, hogy a virtuális foglalkozásaink kezdete előtt a csoporttagok többsége legalább 15 perccel az óra megkezdése előtt bejelentkezik a rendszerbe és leellenőrizzük, hogy halljuk-e egymást.

 Akár a közoktatásban, felsőoktatásban, felnőttképzésben vagy szervezetek elektronikus tanulási környezetére gondolunk, minden esetben időt kell szánni a szervezési – előkészítési feladatokra. Ennek hiányában a kiválasztási – oktatási – tanulási környezetben számos buktatóval találkozhatunk, melyek ránk, illetve az intézményre, szervezetre is negatív fényt vetnek. Itt ugyancsak visszautalnék arra, hogy az eszközhasználati kompetencia fejleszthető, bővíthető, nem kortól függ, így digitális tolltartónk palettája is alakítható, színesíthető.

Felhasznált források:

http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/ikt_kompetencia.htm#_Toc177695904

http://www.hrportal.hu/hr/e-learning-le-kell-szamolni-a-tevhitekkel-20130402.html

http://www.cvonline.hu/modern-idok-interjuja-a-skype-interju/a.html?utm_source=jobnews&utm_medium=mail&utm_campaign=cvo&type=clicked_through_article&st_id=3434422

Digitális egészség és közérzet

Digitális egészség és közérzet

 A digitális egészség és közérzet témája azokat a pontokat járja körül, amikor az online eltöltött idő és tevékenységek miatt mentális és fizikai romlás tapasztalható a szervezetünkben. Akkor válunk digitálisan egészségessé, ha tudatosan, szervezetten, megfelelően használjuk az internetet. A bejegyzésben igyekszem körül járni az előadás során elhangzott digitális világ „betegségeit”, feltárni azok tüneteit és megkeresni a megfelelő gyógymódokat. Vannak olyan esetek, amikor az előadáson tárgyalt tevékenység éppen gyógymódként jelenhet meg. Digitális doktorként tehát nyakamba akasztom a sztetoszkópomat és kezdődjék a vizsgálat. 

1. számú betegség: 

internetfüggőség,alkalmazásfüggőség Napjainkban szinte minden ember kapcsolatba kerül az internettel. E-mail-eket olvas, dolgozik, tanul, szórakozik. Ezek hosszabb- rövidebb időtartamot vesznek el a napi rutinból. Mikor jön el az a pillanat, amikor már függőség beszélhetünk, amikor valaki már nem tud elszakadni a világháló okozta szenvedélyétől? 

Tünet: A páciens egész nap az internet, közösségi oldal, e-mail fiók előtt ülne. Olykor füllent arról, hogy mennyi időt tölt a gépe előtt. Amikor mást csinál, akkor is ez jár a fejében. Rosszul érzi magát, levertté, vagy akár depresszióssá válik, ha nem tud gép közelbe kerülni, vagy nincs internet elérhetőség, nincs nála a telefon. Legrosszabb esetben minden háttérbe szorul szeretett elfoglaltsága miatt; család, barátok, munkahely. 

Kezelés, gyógymódok: Komolyan kell venni, súlyos esetekben szakember, vagy külső segítő tanácsát kell kérni! A szörföléssel töltött idő megtervezése, a tervezett idő betartása. Szabadtéren töltött tevékenységek, barátokkal való személyes találkák szervezése. Amennyiben pedig az okostelefonok által elérhető alkalmazásfüggőségről beszélünk, úgy igyekezzünk a telefont csak akkor használni, és akkor magunknál tartani, amikor valóban szükségünk van rá. 

2. számú betegség: 

megosztási kényszer- oversharing A „betegség” akkor jelentkezik, amikor túlzottan használunk akár egy közösségi oldalt és ott a napunk minden percéről tájékoztatni akarjuk ismerőseinket/ követőinket. Nem beszélve arról, hogy már akár bűnözők is előszeretettel figyelik meg így áldozataikat. Amíg te becsekkolsz egy kávézóba, kirabolják a házadat. Amennyiben nem figyelünk oda arra, hogy mit osztunk meg, azt főnökünk, tanáraink akár ellenünk is fordíthatják. 

Tünet: Oda nem illő, mások számára érdektelen, magánjellegű dolgok megosztása naponta több alkalommal is. 

Kezelés, gyógymódok: Túl személyes információk megosztásának kerülése. Csak olyan információt, képet osszunk meg, ami más számára is legalább annyira érdekes lehet, mint a számunkra. Ne posztoljunk a gyermekünkről illetlen, meztelen fotókat, akkor sem ha szuper édesnek találjuk azokat! Egyesek azzal a tippel is szolgálnak, hogy akár kapcsolati státuszunk, születési dátumunk megosztása is veszélyt jelenthet, ez már talán annak a bizonyos lónak a túloldala. 

3. számú betegség: 

online zaklatás, ciberbullying Napjainkban jelentkező, leginkább fiatalabb korban jellemző csúfolódás, zaklatás. Megfélemlítés, becsmérlés, manipulálás. Manapság olyan méreteket öltött, hogy sajnos több esetben öngyilkosság is köthető hozz, külföldi országokban pedig már a törvényekben is megjelenik. Cyberbullynak, esetleg trollnak nevezik azt a személyt, aki a zaklatásért felelős. Ez a személy kikerülhet az ismerősi körökből, de lehet teljesen idegen is a számunkra. 

Tünet: Beteg embernek leginkább a zaklató félt tekinthetjük, az ő tünetei a trágár, gunyoros megjegyzések, folyamatos zaklatás és lelki bántalmazás. 

Kezelés, gyógymód: Amennyiben valaki az interneten folyamatosan zaklat minket mindenképpen tudassuk azt mással is. A legrosszabb, amit tehetünk, hogy magunkba zárjuk és nem beszélünk róla senkinek. Amennyiben ilyennel találkozunk, mindegy milyen formában, azt a tevékenységünket függesszük fel, blokkoljuk a zaklatót. 

4. számú betegség: 

impulzív, vagy nem tudatos eszközhasználat 

Tünet: Nem használjuk ki a programhoz, szoftverhez kapható, elérhető biztonsági, személyes beállításokat. 

Kezelés, gyógymód: Információs környezet menedzsmentje. Ismerjük azon eszközöket, melyeket a digitális tolltartónkban tárolunk. Tudatosan, felkészülten alkalmazzuk azok beállításait. Ne mi legyünk a programért, az legyen értünk! 

5. számú betegség: 

információéhség A jelenleg létező rengeteg felületből, blogokból, hírportálokból online magazinokból számos dologról tájékozódhatunk. A megtalálható adatok száma végtelen, folyóként ömlik ránk a digitális eszközeinkből. 

Tünet: Minden, a ránk nem is vonatkozó, számunkra akár még érdektelen hírek, blogok, olvasása. 

Kezelés, gyógymód: Információgazdálkodás. Igyekezzünk kiválogatni azokat az oldalakat, híreket, amelyek számunkra releváns információkat tartalmazhatnak! Keressük a számunkra megfelelő felületet, hiszen sokszor egy adott hír többször is szerepel különböző portálokon. Célirányosan keressünk, ne csak találomra! 

6. számú betegség: 

rossz időbeosztás A korábbi előadásokban is volt róla szó. Legtöbbször a tervezetlenséggel úgy gondoljuk időt spórolhatunk, ám ez inkább sok energiát vesz el és halasztást, halogatást eredményez. 

Tünet: A túl sok és haszontalan idő eltöltése online. 

Kezelés, gyógymód: Időgazdálkodás: A korábbi előadásokban is volt róla szó. Az időgazdálkodás ebben az esetben online eltölthető, felhasználható idő megtervezése, megszervezése. Hatékonyan osszuk be, ha kell, naplózzuk, hogy mennyi időt töltünk internetezéssel. Munkahelyünkön kerüljük az időrabló tevékenységeket, otthon pedig alakítsunk ki időintervallumokat, melyet a számítógép előtt töltünk. Minden tevékenységünkre állítsunk be konkrét időpontot, legyen az az e-mailek kezelése, a közösségi oldalon, vagy blogolással töltött idő. 

7. számú betegség: 

nagy mennyiségű idő eltöltése használható következmények nélkül 

Tünet: A befektetett idő/ érték aránya elcsúszik az idő javára. 

Kezelés, gyógymód: A tudatosság és az időgazdálkodás a megoldás ennél a területnél is. Osztályozzuk a tevékenységeinket és prioritási sorrendben végezzük el azokat. Tanulás során tartsunk kisebb szüneteket, amit kikapcsolódásra használunk, ezt az időtartamot azonban tartsuk be! A számunkra releváns információkat válogassuk ki! 

8. számú betegség: 

megosztástól való félelem 

Tünet: Nem osztunk meg tartalmakat, passzívan szemléljük társaink ténykedését, vagy akár egyáltalán nem regisztrálunk. 

Kezelés, gyógymód: Információs környezet menedzsmentje, és információgazdálkodás. Nem kell feltétlenül megosztanunk tartalmakat, ám a kezdeti bátortalanság után akár jól eső érzéssel tölthet el, ha mégis megtesszük és az adott bejegyzésben a like-ok száma növekvő tendenciát mutat. Az előadás alapján leginkább a városi legendák, rémtörténetek miatt alakul ki a passzivitás, vagy ez a fajta félelem. Azt szokták mondani, hogy amitől félsz, engedd közel és meglátod, hogy nem is olyan veszélyes. A nem regisztrálás tehát nem megoldás, a felület tudatos használata annál inkább. 

9. számú betegség: 

nem megfelelő online viselkedés 

Tünet: Trágár szavak használata, káromkodás online környezetben. Névtelen kommentelés és még sorolhatnám. 

Kezelés, gyógymód: Digitális etikett, e-etikett, netikett. Nem fejteném ki bővebben, volt már róla szó, én magam is készítettem podcast-et a témával kapcsolatban. 

10. számú betegség: 

kényelmetlen, ergonómiai szempontból nem megfelelő szoftverhasználat 

Tünet: Az adott szoftverhasználata alkalmával stressz, zaklatottság, fáradékonyság megjelenése. 

Kezelés, gyógymód: web-, és szoftver-ergonómia. Az adott szoftver könnyen kezelhető, használható legyen. Használata tanulható, gyorsan elsajátítható legyen. „A szoftver ergonómia felhasználó-központú: lényege az, hogy az emberek minél könnyebben elsajátíthassák az egyes alkalmazások használatát. A jó szoftver lehetővé teszi, hogy használata során elfeledkezhessünk róla (nem kell keresgélni az egyes funkciókat és beállításokat, mivel azok kézre állnak), és csak az adott feladatra koncentráljunk.” (http://netpedia.hu/szoftver-ergonomia) 

+1. számú betegség: 

fizikai megterhelés 

Tünet: Hát fájdalom, alvás-, evészavar, dekoncentráltság, fájó szemek és fej. 

Kezelés, gyógymód: Ne ülj túl közel a monitorhoz! Minden 10-20 percben fordítsd el a fejed a képernyőről legalább 30 másodpercig. Olvasás közben gyakran felejtünk el pislogni, ami a szemek kényelmetlenségét, szárazságát okozhatja. Ne felejts el pislogni! Állítsunk be megfelelő megvilágítást a háttérben! A túl kevés fény közelebb kényszerít a képernyőhöz, a túl sok pedig fejfájást okozhat. 

Videó a digitális egészség és közérzetről

Végül - csak kiegészítésként – kutatás közben az alábbi dologra bukkantam. Angol nyelvben a digital health (digitális egészség) önmagában az internet azon előnyét és pozitívumát jelöli, mellyel akár orvos nélkül, online módon meg tudjuk állapítani, hogy milyen betegségben szenvedünk, legtöbbször orvos is válaszolhat a problémáinkra. Ez főleg azokban az országokban terjedt el, ahol az egészségbiztosítás és az orvosi ellátás súlyos pénzbe kerül. Tovább kutatva számomra érdekes, de leginkább bizarr dologra bukkantam. Egy cég olyan apró, bogyószerű cenzort készített, melyet az ember lenyelve, majd azt egy bloototh-al rendelkező eszközzel párosítva információkat kaphat teste különböző funkcióinak működéséről, így a szívverés számáról, belső hőmérsékletről, stb.

Források:

http://digito.me/digitalhealth/

http://en.wikipedia.org/wiki/Digital_health

http://proteusdigitalhealth.com/technology/

http://www.boldog-gyermek.hu/internetfuggoseg.html

http://netsecurity.about.com/od/securityadvisorie1/a/The-Dangers-Of-Facebook-Oversharing.htm

http://netsecurity.about.com/od/newsandeditorial1/a/Facebook-Security-5-Things-You-Should-Never-Post-On-Facebook.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cyberbullying

http://www.hrportal.hu/hr/tartsuk-kordaban-informacio-ehsegunket-a-munkahelyen-20121012.html

http://www.slideshare.net/henryh2012/digital-health-wellness