Digitális nemzedékelméletek, avagy ki a bennszülött?

A PPT-t itt láthatjátok:

Az előadás kapcsán elhangzott kérdések és válaszok:

 1. Mi lesz azzal a gyerekkel, akit nem engednek tv elé vagy gép elé 12-14 éves korig?

Azt gondolom, hogy a teljes megvonás nem szolgálja a gyermek érdekeit. Fontos, hogyan, milyen mértékben, milyen tartalmakat engedélyezünk a gyereknek megtekinteni. A kérdésre válaszolva az a gyerek, aki 12-14 éves koráig egyáltalán néz TV-t és nem használ számítógépet mindenképp hátrányos helyzetbe kerül a digitális eszközök felhasználóival szemben, hiszen kevesebb információhoz jutott hozzá, melyet többletmunkával kell bepótolni, ha szüksége van rá.

2. Nem tudatos felnőtt felhasználókat hogy nevelnéd át művelt, tudatos felhasználóvá?
 

Ez mindenképp függ attól, hogy a nem tudatos felhasználónak milyen az attitűdje. Ha ő maga szeretné ezt, akkor mindenképp formális és non-formális szinten egyaránt.

3. Véleményed szerint a tudatos eszközhasználat megtanítása működhet motiváció nélkül is?

Azt gondolom, hogy a jó oktatás alapja a motiváció, mert így hatékony. Tehát motiváció nélkül úgy érzem, nincs értelme.

4. Milyen társadalom kirekesztő példái vannak a digitális analfabétizmusnak? Létezik vajon már ilyen fogalom is?

Igen létezik a digitális analfabétizmus mint fogalom. (Az a személy, aki műszaki/digitális gépek használatára alkalmatlan.) Társadalmi kirekesztésre példa: a gyerek nem néz tévét, így nem ismeri a TV-ben látható mese szereplőket, ezáltal nem tud részt venni a többi gyerekkel a szerepjátékban.(élő példa)

5. Hogyan lehet a tudatos felhasználást tanítani?

Véleményem szerint már gyerekkorban az elsődleges szocializáció során el kell kezdeni a szülőknek/nevelőknek megmutatni, hogy hogyan és mire kell használni ezeket az eszközöket. Az iskolában is fontos lenne a tudatos felhasználás tanítása, például háztartástan és/vagy technika órán.