Számítástechnikai eszközök használata és információáramlás a tanulás szolgálatában

Havass Miklós a Mindentudás egyeteme című előadásában az információs társadalmat a következőképpen fogalmazza meg: „ha megváltoznak az emberi kommunikáció és érintkezés alapdimenziói, akkor megváltozik az erre felépülő felépítmény, a társadalom, az állam is, sőt mi magunk is.” (Mindentudás egyeteme, 2004.).

Mindennapi életünkben tapasztalhatjuk a számítástechnikai eszközök és a digitális világ egyre nagyobb térhódítását, hiszen a számítógépek vezérlik, segítik a légi forgalmi irányítást, az orvostudományt, a hadiipart és a bankforgalmunkat is. Úgy gondolom, hogy ma már e felsoroltak közül az oktatást sem hagyhatom ki.

A világ, a társadalom változását a 2011. évi CXC. Nemzeti köznevelési törvény 94. §. (4) bekezdése is hűen tükrözi, amelynek értelmében az állam meghatározza a nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását, valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának bevezetését és kiadását, amely már módosításra került a 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendeletben. 2015. január 2-tól előrehozott érettségi vizsga csak idegen nyelvekből és informatika tantárgyból tehető.

A törvény bevezetésével meg fog nőni az informatika tantárgyból érettségizők száma, hiszen a diákok már a 10. évfolyamon számolgatják a felsőoktatásba tovább vihető pontszámaikat.

A fent leírtak alapján vizsgálatom tárgyát képezte és figyelmem központjába került Végh András informatika tantárgy szóbeli tételjavaslatok középszintű érettségizők könyve, amely betekintést nyújthat a tanulók már meglévő ismereteire. Egy informatika érettségi vizsga milyen témakörök halmazát öleli fel? A tanult témák a következőek: kommunikáció, információ és társadalom, jelátalakítás és kódolás, a számítógép felépítése, az operációs rendszer és főbb feladatai, kommunikáció az interneten, könyvtár, dokumentumok, tájékoztató eszközök. A felsorolt témák közül az információ és társadalom, mint tétel megjelenése láttán elgondolkodtam. Mit ért manapság egy tizenéves az információs társadalom polgársága alatt? A tétel szerint az online személyiség „szinte állandó kapcsolatban van a számítógéppel és valamilyen hálózattal, (általában) az internettel – majdnem szünet nélkül kommunikációban áll szoftverrendszerekkel és közvetve más személyekkel (természetesen egyes munkák, hobbik, illetve szabadidős tevékenységek jobban megkövetelik az online hozzáállást, mint mások” (Végh András, 2005). Tovább vizsgálva a kérdésköröket, arra a következtetésre jutottam, hogy a jövő nemzedéke számára már nem jelent problémát a számítógép részeinek, funkcióinak, fontosabb jellemzőinek az ismerete, az operációs rendszerek fajtái, főbb részei, a betűrendes katalógusban való keresés, a különböző adatbázisokból való adatgyűjtés, az internetes keresőprogramok használata sem, s tovább folytathatnám a felsorolást az előírt követelményekből.

A tételeket olvasván, illetve az új törvényi módosítások bevezetése révén már a középiskolások körében egy újfajta szemléletmód alakult ki az információs társadalomról, az információáramlással, az információs technológiák használatával kapcsolatosan, amely a környezetükre is nagy hatással lesz, vagyis „mi magunk” is változni fogunk. Összességében elmondható és napjainkban már tapasztalható, hogy hobbi és szabadidős tevékenységük java része is online képzelhető majd el.

Felvetéseimet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Jelentés a magyar közoktatásról című beszámolója is alátámasztja.

6.26. táblázat

A kilencedik évfolyamos tanulók otthoni eszközellátottsággal és informatikai tudásuk forrásával kapcsolatos válaszainak megoszlása programtípusonként, 2009.

Kérdés	Gimnázium	Szakközép- iskola	Szakiskola
Van otthon asztali számítógépe (%)	92,2	90,4	74,7
Van otthon laptopja (%)	36,9	26,9	16,8
Van otthon internetelérése (%)	91,9	85,2	61,0
Van otthon nyomtatója (%)	75,0	65,1	40,4
Hány évesen kezdett számítógépet használni? (átlag)	9,2	9,5	10,2
Hányadik évfolyamon kezdett informatikát tanulni? (átlag)	4,8	4,8	4,9
Mennyire felel meg informatikai tudásának az iskolában tanított anyag? (átlag)*	1,9	1,9	1,9
Informatikai tudásának iskolai oktatásból származó %-a	41,6	39,0	36,0
Informatikai tudásának családtagtól, ismerőstől származó %-a	24,8	26,3	30,0
Informatikai tudásának önálló ismeretszerzésből származó %-a	33,6	34,7	34,0
Kaptak-e nevelési segélyt utána szülei a nyolcadik osztályban? (%)	17,9	24,5	41,3

Forrás: Középiskolai oktatásba belépők…, 2009
* Választható válaszok: 1= túlságosan alacsony szintű; 2= éppen megfelelő szintű; 3= túlságosan magas szintű.

A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a gimnáziumi képzésben való részvétel esetén 92,2% rendelkezik otthon számítógéppel, az iskolai oktatás során tudásuk 41,6%-a szerez ismereteket informatikából, illetve az egyéni tanulási ismeretszerzésük is igen magas, 33,6% volt. A felmérésből jól látható, hogy az intézményi informatikai oktatás nem éri el a 2 átlagot, tehát a tantárgy tanítása a diákok számára túlságosan alacsony szintű vagy az éppen megfelelő átlag skálája között mozog, így a meghatározott tudásmennyiséget a számítástechnikai ismeretek szerzésével kapcsolatosan még lehet bővíteni.

Az új műszaki technikák elterjedésével megszűnt a tér és az idő, ami régen elképzelhetetlen és lehetetlen volt, napjainkban már megvalósítható. Lényeges elemnek tekintem továbbá azt is, hogy milyen tanulási, tanítási módszereket és felületeket hozunk létre mind a felnőttoktatásban, mind a közoktatásban tanulók számára. A „biológialilag” felnőtt korosztály már a közoktatásban is megjelenik. A nulladik nyelvi előkészítő képzési formák bevezetése egy évvel növelte a közoktatásban töltött évek számát. Abban az esetben, ha egy tanuló évvesztes, illetve nyelvi előkészítős képzésben vesz részt, előfordulhat, hogy 20 évesen érettségizik.

Mint közszolgálatban álló és közoktatásban dolgozó munkavállaló naponta több mint 800 tanuló adataival, tanulmányainak szervezésével foglalkozom. Az adatok és statisztikai jelentések mellett szívesen foglalkozom a környezetemben lévő tanulók tanulmányainak és szokásainak jegyzetelésével. Az utóbbi években néhány különleges tendenciára figyeltem fel. Már a hetedik osztályban mindenkinek van facebook oldala, amelyet osztályszinten kommunikálásra, feladatok megoldására, dolgozatok továbbítására használnak a szaktanárokkal együtt. Szívesen gyűjtenek információt az intézmény weboldalára kiírt versenyekről, az elektronikus napló felületéről, továbbá az internetről. Volt már rá példa, hogy a végzős diákok hívták fel figyelmemet egy – egy külföldi továbbtanulási lehetőségre, de olyan is előfordult az elmúlt évek során, hogy célirányosan a külföldi egyetem által kért és a szaktanárral már megírt ajánlásokkal keresnek meg. Ilyen esetekben nem volt más dolgom, mint azt az iskola igazgatójával jóváhagyatni és az intézményi hivatalos email-ről továbbítani a referenciákat. A közös jegyzet készítésén sem gondolkodnak sokat, hiszen többen állnak sorban a diákok a fénymásolónál, mint a tanárok.

Az információs társadalom és oktatás, az oktatási kultúra változása című előadás során fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy az új technológiákat hogyan tudom elsajátítani, mivel a hagyományos papíralapú tájékoztatások már többnyire nem érik el a kívánt hatást. Környezetem számára a megtanultakat milyen módszerek és elvek segítségével adhatom át, hogy azok hatékonyak és eredményesek legyenek?

A számítástechnikai eszközök használata és információáramlás a tanulás szolgálatában téma vizsgálata közben megértettem, hogy paradigmaváltás van a közoktatás egész rendszerében, amelynek következtében az informatika maga, mint korábbi tantárgy és az információs technológia használata, mint elsajátítandó tudás és ismeret az „y generáció” számára már más lett: az információszerzés mindennapi eszközévé és a tanulás módszerévé vált.

Felhasznált források:

• Havass Miklós: A számítógéptől az információs társadalomig. In: Hitseker Mária és Szilágyi Zsuzsa (szerk.): A mindentudás Egyeteme könyvsorozat. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, Kossuth Kiadó, 2004. pp. 259-271.

• Vágó Irén, Simon Mária, Vass Vilmos: A tanítás-tanulás tartalma In: Balázs Éva, Kocsis Mihály, Vágó Irán (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2011. pp. 197-272.

• Végh András: Szóbeli tételjavaslatok, Informatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2005.

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről –

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV

(utolsó letöltés dátuma: 2013. március 3.)

• 106/2012. (VI. 1.) Kormány rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997 (VI. 13) Kormány rendelet módosításáról –

 http://www.budapestedu.hu/data/cms149281/MK2012_65_erettsegi_torveny.pdf

(utolsó letöltés dátuma: 2013. március 3.