Egy virtuális csoportfoglalkozás "henger nézete"

A Henger csoport összefoglalója a virtuális csoportfoglalkozásról

Téma: Digitális kompetencia, digitális állampolgárság

Csoporttagok: Korom Erik

                      Pákáné Szarka Magdolna

Amit a csoport elnevezéséről tudni illik:

„Hengerszerű test: Két egymással egybevágó és egymással párhuzamos (de nem egy síkon elhelyezkedő) síkidomból áll (ezek az alaplapok), amik azonos állásúak is, tehát egyszeri térbeli eltolással egymásba mozgathatóak. A két síkidom megfelelő pontjait összekötő szakaszok (amik párhuzamosak és azonos hosszúságúak az előbb említett eltolás vektorával) a test alkotói. Az alkotók összessége a palást. Az alaplapok és a palást alkotja a hengerszerű testet. . Henger: Olyan hengerszerű test, aminek az alaplapja kör.”

Érdekes a fent leírt definíciót a virtuális világra, és az ott jelen lévő csoporttagokra, avatárokra értelmezni - szerintem jó játék-, olvassa újra, és szemiotikailag ezzel a gondolattal értelmezze.

A digitális állampolgárság meghatározása:

„A digitális állampolgárság nem más, mint az online társadalomban való részvétel képessége, a napi szintű, szabályos és hatékony internethasználat. A technikai kompetenciákra és információs műveltségre épülő internethasználat hozza létre és formálja az online társadalmat, amelynek az offline társadalom számára megmutatkozó hasznosságai és előnyei közé sorolhatjuk a gazdasági lehetőségeket, a civil terület erősödését és az ide történő aktív bekapcsolódást, illetve a politikai közéletben való részvételt.”

Mossberger, K.,  Tolbert, J.C,  McNeal, S.R, 2008.

A digitális kompetencia aktív online tevékenységre épül. A 2013. március 25-i virtuális csoportfoglalkozás egészére jellemző volt ez a szemlélet. Három feladatot kaptunk, melyeket online kellett megoldani.

Elsőként be kellett jelentkeznünk egy oldalra, ahol fogalomtérképet kellett közösen létrehoznunk. 

Az oldal megtalálható:  www.mindmeister.com címen.

Miután sikeresen teljesítettük ezt az online feladatot, hogy bejelentkeztünk, elkezdhettük a fogalomtérkép megalkotását. A digitális kompetencia és a digitális állampolgárság fogalmak köré csoportosítottunk jobbnál- jobb meghatározásokat. Hogy milyen is lett az eredmény, azt a következő link megnyitásával lehet megtudni. 

http://www.mindmeister.com/274678915

A következő kérdést kapták a csoportok:

„Online eszközökkel támogatott tanulási környezetben milyen plusz
kompetenciákkal egészül ki a tanári kompetenciasor a hagyományos
osztálytermihez képest?
    Mi az, ami kibővül, és mivel?
    Mi az, ami háttérbe szorul?”

HENGER CSOPORT:

Háttérbe szorul a frontális munka, és a hagyományos
előadásmód, a személyes kapcsolat.

Előtérbe kerül a több csatornás információátadás. Kibővülnek a
lehetőségek. A tér nem korlátoz.

A leírtakat szóban egészítettük ki. Melyet csoporttársam Erik vállat a foglalkozáson.
Előtérbe kerül még:
 Nem csupán párbeszéd, folyamatos kommunikáció több platformon, és a folyamatos önképzés a változó, fejlődő, megújuló, kibővített tartalmú programok világában, valamint a személyes megtapasztalás támogatása, moderálás , a digitális úton történő kommunikáció miatt sokkal  gyorsabb.

Háttérbe szorul:
A tanár azonnali reakciója a hallgatók felé,  így fontos tartalmak veszhetnek el a párhuzamos beszéd megosztás alatt. Osztott a figyelem, ezért háttérbe kerül az egyén megnyilvánulására  történő azonnali reakció.

A megfelelő munkamegosztás, az egyenlő terhelés elve alapján ezt az írásbeli beszámolót pedig azért én készítettem a henger csoport munkájáról, a 2013. március 25-i virtuális foglalkozásról, mert Erik szóban nyilvánult meg az online foglalkozáson.

Digitális kompetencia, digitális állampolgárság 2013.03.25. Second Life csoportfoglalkozás

A Gömb Csoport jelenti

Mottó: "A digitális állampolgár olyan sokoldalú, hogy az már gömb."

A Second Life különítmény hétfőn este összeszedte minden erejét, hogy a MindMap segítségével együtt megrajzolja azt a sejthalmazt, amely összességében alkotja a digitális állampolgárt, a maga különleges kompetenciáival együtt. 

Az összegyűjtött tulajdonságok, kompetenciák fő-, és alrendszerekre bontását, összefüggéseinek magrajzolását nehezítette a párhozamos munka, ami nagy fokú koncentrációt igényelt a résztvevőktől. A 20 percen brainstorming eredménye egy meg nem nevezett SWOT analízis, hiszen a digitális állampolgár erősségeit (digitális tanulás, elektronikus média használata, aktív értelmiségi szerep, naprakész ismeretek) és gyengeségeit (félelmek, szabályok ismerete és betartása) is felsorakoztattuk, nem beszélve a digitális biztonságról, mint fenyegetettségről és a legnagyobb csoportról, a lehetőségek kimeríthetetlen soráról. Lásd a képen:

http://www.mindmeister.com/274678915    

Deduktív módszerrel élve második, kiscsoportos feladatunkon keresztül azokat a kompetenciákat kerestük, amelyek újonnan megjelennek azoknál a tanároknál, akik online környezetben tanítanak a face-to-face előadással szemben. Az ilyen tanároktól alapvetően elvárható az online eszközök ismerete, azok megismertetésére való képesség és a párhozamosan, több platformon való moderáció, azaz a folyamatos multitasking. Ez persze a jéghegy csúcsa, az alapok a gyors reagálásból, a problémamegoldó képességből és az online eszközök kreatív kombinálásából tevődnek össze. A hagyományos oktatási formával szemben némi hátrányt is szenvedhet a hallgató, amikor nem látja az oktatót és/vagy a társait és akaratlanul párhuzamos kommunikációba csöppen, mely zajban értékes információk veszhetnek el és késhetnek, vagy el is maradhatnak a közvetlen reakciók. Ez az oktatási típus alapvetően nem kedvez a digitális kompetenciaszint alapján heterogén csoportoknak, mert úgy gátolja a gyors haladást, mint Féllábú Pistike a váltófutó csapatot.

Gömb csapat tagjai:

Pipó Zsuzsa

Nagyné Kalina Andrea

Digitális kompetencia, digitális állampolgárság - Kocka csoport

3. virtuális csoportfoglalkozás - 2013.03.25.

A ma este tartott Second Life óra alkalmával kisebb csoportokat alkottunk a Virtuális-Egyetem Kávéházában. A csoportmunka keretében az egy asztalhoz ülők közösen dolgoztak. Bot Krisztina, Kamjén Brigitta és Takács Anita alkottuk a Kocka-csoportot.

 
Az órát Ollé tanár úr nyitotta meg (a technikai problémák megoldása után) és ismertette az óra felépítését.

Az első feladat egy online fogalomtérkép szerkesztése volt a www.mindmeister.com-on, mellyel mindannyian akkor ismerkedtünk meg. A közös felületre mindenki kapott egy e-mailes meghívót és ezután elindulhatott a fogalomtérkép középpontjában álló téma kiegészítése. Az oldal érdekessége, hogy egyszerre láthattuk a résztvevők alkotását és arra azonnal reflektálhattunk is ezen a digitális “plakáton”.

Fogalomtérkép elérhetősége

A második feladat egy közös Google dokumentum szerkesztése volt, melyben minden csoportnak a feltett kérdésekre kellett válaszolnia. A feladatot és a megoldást alább olvashatjátok:

Online eszközökkel támogatott tanulási környezetben milyen plusz kompetenciákkal egészül ki a tanári kompetenciasor a hagyományos osztálytermihez képest?

• mi az, ami kibővül, és mivel?
• mi az, ami háttérbe szorul?

KOCKA CSOPORT:

bővül:

- A tanár a csoport mellett egyénileg is foglalkozik a tanulókkal.

- Több tanulástámogatást szükséges nyújtani a tanulóknak, módszertani ismereteket kell átadni.

- A tanár digitális kompetenciái előtérbe kerülnek, hogy képes-e használni az őt körülvevő eszközöket. A tanárnak egyfajta modellnek kell lennie, példát kell mutatnia, hogy az eszközöket hogyan, miképpen kell használni.

- A tanárnak ismernie és tudnia kell használni a rendelkezésre álló eszközöket.

- a digitális eszközök használatával új kompetenciák kerülnek előtérbe;

- A tanuló tanulását, kvalitásait és azok fejlődését, fejlesztését támogassa, inspirálja.

- személyre szabott oktatás lehet,

- Kisebb hierarchia alakul ki az oktató és a hallgató között, mivel az oktató az óra gördülékeny működéséhez folyamatos technikai segítséget nyújt.

- az információ átadás nő

háttérbe szorul:

- az előadásmód nem játszik fontos szerepet, az online tér önmagában szemléltető

- a személyes kontaktus,

- hagyományos oktatási eszközöket kevésbé használ az oktató

- a metakommunikáció, amennyiben olyan eszköz használata folyik, mely ezeket nem közvetíti

Az óra utolsó feladataként minden csoportból egy személynek be kellet mutatnia röviden szóban a közös jegyzetelés eredményét.

Az óra igazán izgalmas és új ismeretekkel gazdagított bennünket. Azt tapasztaltuk, hogy a többiek is nagyon interaktívan és nyitottan álltak a feladatokhoz. Mi nagyon élveztük az órát és alig várjuk a következő foglalkozást :) Reméljük, hogy a többiek is azonos véleményen vannak.

Digitális nemzedékek

https://docs.google.com/presentation/d/1MnGH2MXO9IlIOxShtAGN83yHZpO2yVbEGR26WFr6v_I/edit#slide=id.p

Előadásomban arra igyekeztem rávilágítani, hogy ha abból indulunk ki, hogy a digitális nemzedékek két véglete a digitális bennszülött és a digitális bevándorló - annak ismeretében, hogy melyik fogalom hogyan definiálható - mégsem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy ki melyik csoportba sorolható. Túllépve azon a tényen, hogy a digitális bennszülöttből egyszer digitális bevándorló válik a gyors technológiai fejlődés miatt, nézeteim szerint akadnak olyan egyének, családok, csoportok, akik kivételt képeznek mindkét csoportból. Két nagy csoportra osztottam ezen egyéneket: az elsőbe sorolom azokat, akik tudatosan ellentmondanak a modern kor vívmányainak ("lemaradók", és a második csoportba azokat, akik nem szándékosan, bár mégis kimaradhatnak a számítástechnikai eszközök és az információáramlás sorából a szociális különbségek miatt.

 A előadáson elhangzott kérdések: 

 "Hogyan motiválnám a "lemaradókat?"

Eddigi tapasztalataim alapján azok, akik tudatosan ellentmondanak a modern kor vívmányainak, abban az esetben változtattak álláspontjukon, ha meglévő munkájukhoz feltétlenül szükséges volt megtanulni használni a számítógépet, vagy abban az esetben, ha könnyebbé vált ezáltal egy új állást találni, vagy bizonyos betegségek gyógymódját, kezelését megtalálni az interneten. Ezen felül azok számára, akik nincsenek érintve ilyen jellegű problémák megoldásában, a figyelmet és kíváncsiságot felkeltő előadásokat, foglalkozásokat, bemutatókat lenne érdemes szervezni, és bemutatni, hogy mennyivel gyorsabban és egyszerűbben lehet a mindennapi életet megszervezni, ha tudatosan használjuk a számítástechnikai eszközöket.

 "Hogyan lehet a szociális hátrányokat leküzdeni egy vegyes tanulócsoportban?"

Teljesen leküzdeni valószínűleg nem lehet, de normalizálni igen. Ha a tanulóknak otthon nincs lehetőségük tájékozódni az interneten, ki lehetne küszöbölni a különbségeket, ha az adott településen több helyen lenne internetezési lehetőség. A művelődési házak és könyvtárak számítógépezési lehetőségein felül az iskolákban lehetne erre a célra tanulószobát kialakítani korszerű számítógépekkel, szakköröket, foglalkozásokat, klubokat szervezni e köré, ahol a tanárok mellett a tanulók is taníthatnák egymást, tanulhatnának egymástól.

A digitális nemzedékelméletek és a valóság

https://docs.google.com/file/d/0BwwwnB5pSOFGcl9YT3F1NVlvMnM/edit

A digitális nemzedékelméletek és a valóság

1.     dia.

Előadásomban szeretném ismertetni a generációs modellt, mely életkor szerint határozza meg és jellemzi az egyes embereket. Ezen elmélet nem minden helyzetben állják meg a helyüket, tehát megkérdőjelezhetőek. Vajon miért? Erről is megosztok néhány gondolatot. Végezetül pedig a digitális bennszülöttekről kialakult optimista és pesszimista képet vázolnám fel.

2.    dia

Veteránoknak nevezzük azokat, akik 1945 előtt születtek.

Idős korban találkoznak először az internettel, maga számítógép használata is kihívást jelent a számukra, nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom nyújtotta lehetőségekkel.

A bébi bumm korosztálya (1946-1964)

Életük derekán találkoztak az internettel, munkavégzésükbe hellyel-közzel beépült, de nem hozott radikális változást.

X generáció  ( 1965-1979)

Ők a hírnöknemzedék, illetve átmeneti nemzedékként is aposztrofálják őket. Kamasz és ifjú korukban találkoztak az internettel, munkavégzésüket alapvetően határozza meg.

Y generáció  (1983-1995)

Gyermekkorukban kerültek kapcsolatba az internettel. Ők a digitális nemzedék első hulláma. Most kezdenek megjelenni a munkaerőpiacon. Minőségileg új szintet képvisel a hírnöknemzedékhez képest.

Z generáció (1996-2009)

Soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet.

Alfa generáció (2010-)

Akik napjainkban születnek.

Biztosan mindenkinek van olyan ismerőse, családtagja, aki valamelyik generációba beletartozik. Ha rá gondol, illetve saját magát behelyezi a megfelelő helyre és értelmezi a rá jellemzőnek vélt meghatározást, azonnal el tudja dönteni, hogy igaznak, valósnak érzi, ítéli- e meg, vagy tud kivételeket mondani, esetleg önmagát is annak tartja, mert valamilyen környezeti hatás miatt nem éppen az a jellemző rá, amit a generációs elméleten olvasott, hallott.  Természetesen leginkább az egyéntől függ, hogy mennyire érdeklődik a technikai újdonságok iránt. Van olyan ember, aki idős korában sem szeretne lemaradni, de van olyan fiatal is aki egyáltalán nem igényli a komolyabb ismereteket. Fontos megemlíteni az egyéni igényszintet, ami az iskolázottsággal is korrelál. Tehát az említett generációs határok nem jelentenek szorosan vett korhatárokat. De csak az egyén miatt kérdőjelezhetjük meg ezt az elméletet, vagy más okból is? Nézzük a következő diát!

3.  dia

Sajnos ma még hatalmas szociális különbségek tapasztalhatóak, és ez bizony rányomja bélyegét a digitális technika elterjedésére. Hiába szeretnék én pedagógusként, andragógusként távoktatást, nem követelhetek internettel megoldható feladatokat, ha nincs meg a megfelelő tárgyi feltétel, akár az intézmények, akár a személyek oldaláról nézve. Elképesztően elmaradott országrészek, embercsoportok élnek hazánkban, akiknek az alapvető létszükségletek is alig-alig biztosítottak. Egy másik kurzus keretében kell most azon elgondolkodni, hogy egy roma közösséget hogyan tudnánk andragógusként visszacsábítani a tanulás, a munka világába. Intézményesített keretek közt megismertethetem velük az internet adta lehetőségeket, hisz az elhelyezkedésben is jól lehet használni az internetet, de lehet, hogy velük az írás-olvasás tanítással kell kezdeni. Tehát a szociális különbségek nagyon mérvadóak lehetnek.

Az életkor és a felhasználóvá válás, mint azt már említettem nem függ szorosan össze, mint ahogy az sem, ha valaki beleszületik a technikai környezetbe. Természetesen nagyobb eséllyel indul, mint akinek nincs ilyen indíttatása, de az egyéni érdeklődése, motivációja más irányba is viheti, minthogy tudatos felhasználóvá váljon.

Az eszközhasználat pedig nem egyenlő a tudatos eszközhasználattal. Ha valaki kíváncsiságból megtanulta az internet használatát, és a közösségi oldalak látogatásán kívül semmi más nem érdekli ezzel kapcsolatban, az szerintem nem mondható tudatos eszközhasználónak. Meg kell tanulni célirányosan keresni is a különféle kereső oldalakon, mert nagyon könnyen elveszhetünk a részletekben.

A technikai fejlődés felgyorsulása nemcsak a digitális társadalomra, de egész életünkre kihat. Ha kicsit belegondolunk rádöbbenünk, hogy őrületes a fejlődés tempója. Nagyon hamar el lehet veszíteni a fonalat bármely technikai újításra gondolunk. Ugyanakkor mire ez a nagy rohanás? A nap minden percében elérhetőek vagyunk a mobilunk segítségével, az egyetemen elvárják, hogy legyek mindig internet közelben, és az információtudomány tantárgy este kilenckor kezdődő virtuális foglalkozására azonnal készítsem a prezentációt. Erre nem vagyok képes, mert nincs okos telefonom, a munkahelyemen az osztályomban „uraságtól levetett” számítógép van, de internet elérhetőség nincs. Ez már túl gyors tempó nekem, aki eddig azt gondoltam, hogy x generációs létemre eléggé tudom tartani a lépést. Hát nem. De hát hová is tartunk?

4.   dia

 Digitális bennszülötteknek nevezzük azokat az embereket, akiknek a digitális eszközök használata magától értetődő, természetes dolog. A digitális bevándorlóknak ezzel szemben koránt sem természetes ezen eszközök használata, nekik még tanulniuk kell a technikákat.

A generációs konfliktus jutott eszembe Régebben egyértelmű volt a felállás, miszerint a fiatalok alárendeltek voltak az idősebbekhez képest. Mindig az idősebb nemzedék tagjai voltak a követendő példák, bölcsesség köve az ő zsebükben volt. A digitális nemzedék megjelenésével ez a szereposztás már nem helytálló. Most már nem az idősebb generáció tagjait tartjuk bölcsnek, nem nézünk fel rájuk a tudást illetően ,hacsak nem az élettapasztalatokra, és az így megszerzett tudásukra gondolunk.  Természetesen továbbra is sok tudással rendelkeznek az idősebb nemzedék tagjai, de a digitális tudás megszerzését a fiatalok által sajátíthatják el. 
A digitális nemzedék kétféle megítélése:

Az optimista vélemény szerint ez a nemzedék asszertív, érdekérvényesítő képességgel rendelkezik, aktív, könnyen kapcsolatba kerül másokkal, saját tartalmakat tud létrehozni. A közösségépítés miatt sokkal könnyebben megvalósítható számukra. Rájuk nem jellemző az elszigetelődés, még a négy fal között eltöltött idő alatt sem. Ha egyedül is ül a számítógép előtt, és látszólag magányos, rengeteg emberrel tudja a kapcsolatot tartani, és folytonos kommunikációra képes. Ez a nemzedék sokkal önállóbb, kezdeményező  az optimista megítélések szerint. Sok információval rendelkezik, ezáltal toleránsabban viselkedik az emberekkel kapcsolatban, és sokkal kíváncsibb, nyitottabb az újdonságokra. Elmondható az is, hogy könnyebben és szívesen tanulnak újdonságokat. Az együttműködés, a közösségi élet mindennapos megélése jellemzi, előnynek tartják, hogy azonnali visszajelzéseket kapnak. Ez lényeges, hiszen az érzelmeiket is képesek egyből kiadni magukból a közösségi oldalakon keresztül, így nem marad kibeszéletlen az érzelem, rossz élmény. Nagyon fontos,  hogy mindenkinek ki kell beszélnie magából a sérelmeit, hiszen amellett hogy így megkönnyebbül, talán mások véleménye, nézőpontja segíthet megoldani a problémákat, talán a felfogásunkban történik valamilyen pozitív változás.

A pesszimisták szerint. A digitális bennszülöttek azáltal, hogy azonnali jutalomra, visszajelzésekre vágynak, önzővé és egoistává válhatnak. Gyakran az elkényeztetettség is jellemezheti őket, tehát türelmetlenek. Könnyen válnak agresszívvá is, a játékok, a virtuális világ kapcsán. A tengernyi rendelkezésre álló információnak köszönhetően a plagizáló magatartás is elterjedőben van. Sokan el sem tudják képzelni a mai egyetemisták közül, hogy internet nélkül milyen erőfeszítésbe került az információkhoz való hozzájutás, a szakdolgozatírás, a kutatás akár hacsak húsz évvel ezelőttre tekintünk vissza. Ha rendelkeznek is ezek a digitális bennszülöttek kapcsolatokkal a közösségi oldalakon keresztül, mégsem ápolnak régi értelemben vett emberi kapcsolatokat. Igazi baráti kapcsolat ritkán születik az interneten keresztül, mondják a pesszimisták, bár én ezt alaposan meg tudom cáfolni személyes példámmal. Sok embernél látom viszont, hogy több száz ismerőst is magáénak tudhat a közösségi oldalakon. De ki segítene neki, ha bajba jutna?  

Összegezve tehát az életkor alapján felállított generációs modell mind az egyéni, mind pedig a társadalmi, szociális különbségek miatt megkérdőjelezhető. Felmerülhetnek generációs problémák, felcserélődhetnek, átalakulhatnak az eddig fennálló generációs szerepek. A digitális nemzedékről pedig, - mint minden másról, amiről véleményt alkotunk - nem lehet csak és kizárólag negatívan, elítélően nyilatkozni. Tehát nem lehet egyszerűen fekete- fehér kinyilatkoztatásokat tenni egy-egy internetes újításról, és azt gondolom, hogy mindenkinek adjuk meg a lehetőséget, hogy saját belátása szerint döntsön, és saját véleménye legyen az adott alkalmazásról, csoportról, oktatási formáról és még sorolhatnám, és ezt a vélemény-nyilvánítást soha nem hangulatkeltésnek minősítsük! Köszönöm a figyelmet!