Digitális nemzedékelméletek - Első hullám, avagy az Y generáció

Digitális nemzedékek - Second Life óra

2013.március.13-ai óra nyomán

Az volt a feladat, hogy a virtuális óra előtt készíteni kellett egy ppt-t, amit aztán az órán előadtunk és megvitattuk a véleményünket a többiekkel. A következőkben leírom röviden mit mondtam a diáim mellé a többieknek és írásban is válaszolok az órán elhangzott kérdésekre.

A PPT-m itt található:

Előadásom rövid leírása:

1. dia: Digitális nemzedékelméletek

Első hullám, avagy az Y generáció

Kamjén Brigitta

Andragógia MA, levelező

2012.03.18.

2. dia: A spekulatív elméletek bukásának beteljesülése én magam vagyok, mert '89-ben születtem, mégsem használom professzionális szinten a web 2.0. eszközöket és nincs semmilyen "szuper képességem", mint ahogyan azt a spekulatív elméletek előre vetítették.

3. dia: Tehát ahogy órán is elhangzott a digitális nemzedékelméletek alkotói Y generációnak nevezi azokat, akik 1980-1995 között születtek és azt gondolják/gondolták, hogy komoly kihívást fognak jelenteni az X. generáció számára. Még pedig azért, mert ők már gyermekkorukban találkoztak az internettel, és így ők jelentik a digitális nemzedék első hullámát. Továbbá, hogy minőségileg új szintet képviselnek a hírnöknemzedékhez képest.

Véleményem szerint azonban ez a 10-15 évenkénti bontás nem megfelelő. Mert például van egy ismerősöm, aki '86-os születésű, mégsem ért a számítógép és az internet világához ellentétben az öccsével, aki '88-ban született. Ezért szerintem az Y generáció időintervallumát is lehetne tovább bontani, hiába nem fejlődött olyan gyorsan akkoriban a technológia. És itt kitűnik az, hogy igen a szociális háttér is fontos, de nem csak az számít, mert két testvér között is van különbség, mint ahogyan a példám is bizonyítja.

4. dia: X. generáció (1965-1979): a hírnöknemzedék, az átmeneti generáció. Kamasz és ifjúkorukban (15-18 éves korban) találkoztak az internettel, munkavégzésüket alapvetően határozza meg a web.

Z. generáció (1996-2009): ez a nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet. Ide sorolhatóak a mobiltelefonok is.

Én (Y) a szüleim(X) és az öcsém (Z) közötti átmenetet képezem, minden értelemben. Kommunikációs és technológiai szinten is. Én segítek nekik áthidalni a generációs különbségeket, és én mindig megértő vagyok mindkét fél irányában. És igen, persze-persze természetesen különbözünk a minőségi eszközhasználat terén is. De ami ennél szembetűnőbb és ismét ellentmond a digitális nemzedékelméleteknek az, hogy a húgom is, aki ’91-es és hiába fiatalabb mint én nem kedveli pl. a netbankolást és a felvi-re sem neten jelentkezett. Az előző diám kapcsán említett példámmal ellentétben itt kitűnik a szociális háttér meghatározó szerepe, mert míg én édesapámmal nőttem fel, addig ő édesanyámnál, a nagyszülőkkel él. Így a nagyszüleink internettel szemben támasztott ellenérzéseit a húgom is átvette, ás tudat alatt ugyan úgy reagál bizonyos újításokra, ahogy a nagyszüleink.

5. dia: Digitális bennszülöttek és bevándorlók

	Digitális bevándorlók	Digitális bennszülöttek
Ingerfelvétel	korlátozott számú forrás, lineáris, kötött útvonal	számos forrás, hiperlinkek, véletlenszerű felfedezés
Ingerfeldolgozás	kontextusba helyezés	hiányos fogalmi keret
Figyelem	koncentrált, fókuszált	sokcsatornás, megosztott, multitasking
Érzelmek kezelése	frusztrációtűrés	érzelmi inkontinencia
Időkezelés	minden esetre szeretnek felkészülni, képesek a késleltetésre	éppen időben elkészülni, de megerősítéseket azonnal kapni
Nyelvhasználat	megformált	szlengszerű, szituatív
Hálózat	kevés erős kapcsolat	több gyenge kapcsolat
Tanulás	fáradságos	folyamatba ágyazott, természetes
Tudás	lexikális és ünnepnapi tudás	azonnal hasznosítható, szórakoztató
Tekintélyhez való viszony	tiszteletadás	médiasztárok, celebek

Én valahogy a kettő között érzem magamat. Pontosan azért, mert nem a születésünk évszáma határozza meg, hogy mennyire tudunk használni egy bizonyos web-es alkalmazást, programot, hanem az, hogy mennyit gyakoroltuk, milyen gyakran használjuk azt az adott rendszert.

6. dia: Digitális nemzedék sajátosságai

Véleményem szerint a felsoroltak többnyire inkább életkori sajátosságok, mint sem a digitális nemzedék kizárólagos jellemzői (pl. türelmetlenség, másfajta nyelvhasználat, tekintélyhez való viszony).

7. dia: A nemzedékelméletek megkérdőjelezése

Erre élő példa én és az öcsém vagyunk, 10 év korkülönbség van közöttünk.

Ő az un. "Z", én pedig "Y" generáció.

Ő szinte "bele született" az internet, a facebook és érintőképernyős eszközök világába, de hiába tudta már 1 évesen, hogy hogyan kell bekapcsolni a számítógépet, amikor mindezeket nem képes tudatosan használni.

8. dia:

Mint ahogyan az előző példáim is mutatták, egyet értek azzal, hogy minden tanulható és mindenki válhat "beavatottá", ha elég időd fordít arra, hogy megtanulja használni az adott eszközt, alkalmazást, stb.

Ami pedig ennél is fontosabb, hogy ez az eszközhasználati kultúra segítheti az andragógusok munkáját is.

Az órán elhangzott kérdések és arra adott válaszaim:

Tamtamdoo: szóval nem értesz egyet a csoportosítással, ami kizárólag az életkor alapján kategorizálja a fiatalokat.

Válasz: Igen, valóban nem értek egyet vele.

Sum Anachen: Presztízskérdés a 21. században az internet használat?

Válasz: Igen szerintem igen is presztízskérdés. Ha neten olvasod pl. a híreket szélesebb körben tudsz tájékozódni a hírekről, mint hogyha csak megnéznéd a híradót. Továbbá így naprakészebb lehetsz a munkahelyeden, tárgyalásokon, stb.

Krisztab: hogyan bontanád akkor szét az Y generációt?

Válasz: Ez egy nehéz kérdés. Én biztosan kisebb intervallumokat adnék meg, úgy kb. 5 évenkénti váltást tartok megfelelőnek.

Sum Anachen: nagyjából szerintem az internet használata olyan mint egy napilap megvétele.

Válasz: Igen egyet értek veled.

Tamtamdoo: az internet használata szerintem a fejlett világban presztízskérdés, amúgy nem neveznék digitális analfabétának egy olyan fiatalt, aki Ghánában, vagy Észak-Koreában még csak nem is digitális bevándorló, mert nem ismeri ezt a technológiát.

Egyenlő esélyekkel

A digitális létezés és megjelenéshez kapcsolódóan időről-időre olyan fogalmak jelennek meg, amely ugyanúgy jelen van a való életben. Érdekes tendenciaként mutatkozik az, hogy egy olyan eszköz, mint az internet és a rajta szereplő tartalmak, olyan társadalmi működési tendenciát mutat, mint a való élet. Vajon hol lehet ebben a hiba? Egy rendszer sem működhet negatív jelzők nélkül?

            Amíg a rendszernek technikai kritériumai is vannak, igen erős gazdasági hatásai is lehetnek. Az alábbi 2008-as képen látható az, hogy is vannak az internet ún. "fekete lyukai"

 

                 A kép forrása: http://sottoxvoce.wordpress.com/2008/11/17/the-internets-black-holes/

A digitális esélyegyenlőtlenség témája ugyanolyan szerteágazó, mint a képen látható internethálózat rendszere. Igen meglepő, hogy milyen sok helyen nem lehet elérni egyáltalán az internetet. Azonban az egyenlő esélyek nem csak arról szólnak, hogy hol érhető el egyáltalán az internet, milyen rendszerekkel vagyunk körülvéve. Az egyenlő esélyek még ott is igen nagy különbséget mutatnak, ahol internet megtalálható. Társadalmi státusz jeleként, ma már egyre kevesebb ember az aki nem rendelkezik modern technológiával, viszont az erre vonatkozó feltérképezetlen területet nem is igen tudjuk képen illusztrálni, hiszen előfordulhat, hogy olyan viselkedéssel, ellenérzéssel társulnak az emberek a technológiához, hogy elkerüli. Ebben a példában azért látszik az is, hogy az esélye az adott személynek meg van, így a saját választásáról az egyénnek nem kell szólni. A blogbejegyzés írója nem fog kitérni azon társadalmi rétegekre, akik nyitottak az internetre, de nem érhetik el, esetleg nem is tudnak róla. Az esélyegyenlőtlenség témakörét hagyományos értelemben vett értelmezésként fogja tovább használni.

            Amikor esélyegyenlőségről beszélünk rendszerint emlegetik a fogyatékkal élő embereket, hátrányos helyzetűeket. A hátrányos helyzetűek esete sokkal árnyaltabb, mint amit mi elsőre gondolunk, nem pusztán a nagycsaládos, mélyszegénységben élők lehetnek hátrányos helyzetűek ebben az értelemben, hanem a technológia ellenes családi légkörben felnevelkedő gyermek is.

            A számítógép használata nem teljesen egyértelmű a fogyatékkal élők körében sem. Egy siket, nagyot halló ember az internet legtöbb elemét megtekintheti, elolvashatja. Az ő esetükben a filmek hang közléstartalmak azok amik nem tudnak eljutni. A megoldás természetesen nagyon egyszerű: a feliratozás. Még is fontos kiemelni, hogy ahhoz, hogy megteremtsük az egyenlő esélyekkel induló digitális felületet, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a hanganyagokat olvashatjuk is.

            Egy nem látó embernek ugyanakkor a számítógép használata ugyanolyan nehézségekbe ütközik, mint azoknak akiket eltiltanak. Ahhoz, hogy megteremtsük az egyenlő esélyeket speciális programra van szükségünk, amely az írott tartalmat felolvassa nekünk. Szerencsére a technológia eljutott arra a szintre, hogy ezt a kérdést is megoldja, léteznek ún. képernyő olvasó programok (pl. Jaws, NVDA, MAGic stb.). Ezen szoftverek nem csinálnak mást, mint az írott tartalmat fordítják le hangfelületre. Jól látszik az, hogy az esélyegyenlőség jegyében két különböző dolgot is meg kell tennünk egy adott felülettel: olvashatóvá kell tennünk, ugyanakkor hallhatóvá is. Ebben az esetben mondhatjuk azt, hogy majdnem megteremtettük az egyenlő esélyeket.

            A fenti példák alapján az egyenlő esélyeket meg lehet teremteni. Amennyiben létrehozok egy "laboratóriumi" környezetet, akkor az ideális internetfelületen olvassuk a hallottat, halljuk az olvasottat, nagyíthatunk rá sőt még egyszerűsíthetjük is a szövegkörnyezetét. Lefordíthatjuk más nyelvre, és azon a másik nyelven is meg tudja ezt tenni. Ez a még egyes elemeiben science-ficionbe író leírás nem áll messze a megvalósíthatósághoz.

            Amikor azonban a megfelelő feltételeket biztosítjuk, az internet mindenkinek egy egyenlő esélyt teremt. Ebben a helyzetben nagyon érdekes dolgot fedezünk fel. Eltűnnek az előítéletek, a megítélések. Példaképpen egy virtuális térben való beszélgetésből nem feltétlen tudjuk meg, hogy a másik ember akivel beszéltünk siket, vagy éppen kerekes székes.

            Ez az a pont amelyben eltűnik a tér az idő az előítéletesség. Nem határoz meg a korod a nemed, az hogy honnan jöttél. Olyan digitális előnnyel rendelkezhetsz, amit egy teljesen egészséges ember fogyatéknak is megélhet. Első élményeim a Second Life programban semlegesek voltak, amíg nem foglalkoztam építészettel, oktatási lehetőségekkel a felületen. Itt gyermeknek és fogyatékosnak éreztem magam. Látom a lehetőséget, de hogy csináljam meg? Ki az aki most tanítani fog? Megtanulhatom magamtól, de megtaníthat az is, aki már rég használja ezt a rendszert. A kedvesség az egyenlő bánásmód nagyon jól megjelenik ebben a rendszerben. Az ember közvetlenebb, kevésbé zavartatja magát. Nekem egy siket mutatta meg hogyan készítsek táncparkettet, egy nyugdíjazott doktor tartott bemutatót arról, hogyan lehet pszichoterápiás kezelésre is használni a területet.

            Az egyenlő esélyek megvannak, léteznek, bár még nem mindenki által elérhetőek. Igen kritikus kérdés az, hogy a hihetetlenül fejlődő világban ki látja meg a kárát, az aki lemarad, vagy aki nem csatlakozik? Azonban, ha egyszer megteremtettük a megfelelő esélyeket, akkor mindenki egyenlően indul, egyenlő esélyekkel, az, hogy hová jut, már csak magán az emberen múlik...

7+1 Etikai alapelv, amit a virtuális térben tarts be!

Készítették:

Kalina Andrea
Öregdi Izabella
Horváth László
Szemán Zoltán Lőrinc

1. Gondold meg mit írsz le, az elküldött üzenetet eltárolhatják!

A mondott és írott szónak súlya van. A mondott szavaknak meg van az tulajdonságuk, hogy átérződik annak fajsúlya és hogy milyen kontextusban mondjál. A leírt szavakat viszont félre is érthetik, a leírt mondatnak nem jön át a tonációja, az, hogy milyen módon közölnéd a másikkal, ezért ő esetenként félreértheti. Próbálj meg ezért érzelemtől mentes, egyenes kommunikációt folytatni.

Akkor írj le bármilyen üzenetet, ha az adott témában mondanivalód van a másik számára. Érthető módon közöld a mondandódat, mindig mérlegeve a címzett személyét (pl. életkor, a témában való hozzáértés). Az írásbeli közlésben az össze-vissza irogatásnak nincs értelme, pontosan és tömören írj.

Amit egyszer már leírtál és közzé tettél azt nem tudod visszavonni, semmissé tenni. Félreérthető, vagy véletlenül rossz helyre küldött szöveges üzenet esetén kínos az utólagos magyarázkodás. Amit egyszer online módban “elkövettél”, azt offline állapotban sem tudod visszavonni!

Érdemes a hangulatjeleket következetesen alkalmazni. Mindegyiknek van saját jelentése, mely az adott mondat értelmezését, hangulát megváltoztathatja.

2. Hallgasd meg a másikat

Alapvető szabály, hogy ha valaki ír, vagy beszél valamit azt olvasd el, hallgasd végig, figyelj oda rá. A legtöbb ember nem teljesen fordítja figyelmét a virtuális térre, miközben benne cselekszik, viszont így figyelmünk sem lehet teljes. Érdemi hozzászólást, a legteljesebb információt akkor kapod, ha nem csak felületesen vagy jelen a térben.

Légből kapott véleményt még akkor se írj le, ha szakártőnek tartod magad a témában. A legtöbb esetben lehetnek nálad hozzáértőbbek, ezért mindig mérlegelj, mielőtt véleményt nyilvánitasz. Fontos figyelembe venni a másik gondolatait.

A hétköznapi életben is fontos, hogy megtiszteljük azzal a másikat, hogy meghallgatjuk monndanivalóját, értő figyelmet gyakoroljunk, ne vágjunk a szavába és érzésekkel ne vitatkozzunk. Érvelni valami mellett és ellen úgy etikus, hogy nem azt sugalljuk, hogy amit a másik fél mondott az nem helytálló, hanem illedelmesen tényekre, adatokra, akár szakirodalomra hivatkozva támaszkodjunk. Alapvető szabálynak tartom, hogy nem kell elfogadni a másik fél véleményét, viszont tiszteletben kell azt tartani!

Andragógusként a virtuális tér alkalmazása is ugyanolyan követelményeket szab ránk. Az értő figyelem mellett az alapvető tolerancia, mások véleményének tiszteletben tartása szintén fontos. Emellett természetesen a kritikai szemléletmód is érvényesülhet. Ez az alapelv olyan alapvető dolgokra is irányulhat, mint, hogy ne beszéljünk párhuzamosan egy másik emberrel, hiszen ez talán mikrofonon keresztül még zavaróbb lehet, mint élő beszédben. Valamint ha jelen vagyunk, akkor valóban legyünk is jelen, ellenkező esetben pedig használjuk következetesen a (nincs gépnél) jelzést.

3. Viselkedésed befolyásolja a virtuális megítélésed

A Virtuális jelenlét és viselkedés is úgy működik, mint a való élet. Ha olyant cselekszel, ami a való életben illetelen, elítélendő, akkor az a virtuális világban is az. Az rossz modor, a szabályok be nem tartása okozhatja a területről való kitiltásodat, virtuális megítélésedet. Bár karaktered neve mögé elbújhatsz, de legtöbb esetben az avatart birtokló ember személyét is ki lehet deríteni, így a virtuális viselkedés következményekkel van a való életre is.

Ne gondold azt, hogy névtelenség mögé burkolózva mentesülsz az alap virtuális szabályoktól. Az elektronikus térben is ott hagyod az lábnyomodat és kiállítasz magadról egy negatív e-bizonyatványt, ha képtelen vagy a szabályok betartására.

Az anonimitás mögé burkolózva ne engedj meg magadnak a virtuális térben sem olyan cselekedeteket, amiket  a való életben nem tennél meg. Itt is légy korrekt társaiddal, hiszen itt is véleményt alakítanak ki rólad a többiek.

Akár az anonimitás mögé bújsz, akár nem, a virtuális megjelenésed valamilyen képet képez az emberekben. Kevésbé a megjelenés, sokkal inkább a kommunikáció, annak stílusa, választékossága, illetve az egyes helyzetben megnyilvánuló viselkedések, reagálások azok, melyek alakítják a virtuális megítélésed. Elképzelhető, hogy valaki teljesen más módon viselkedik a virtuális környezetben, mint a való világban, így mindig kezeld fenntartással a két térben lévő személyiség összekapcsolását.

4. Ne zavarj meg más beszélgetést, programot

Az alapvető probléma nem az, hogy megnézel egy eseményt, vagy beszélgetésbe belehallgatsz, hanem az, ha az adott témát megszakítva belebeszélsz egy előadásba, úgy szólsz hozzá egy vitához, hogy nem ismered az előzményeit. Fontold meg épp ezért, mikor szólsz hozzá egy teljesen idegen környezetben egy adott témához. Privátban még mindig megkeresheted a beszélgetés vezetőjét, a program irányítóját, ha úgy érzed, szeretnél becsatlakozni, lehet ad rá módot neked.

Előzetesen érdeklődj vagy kérj engedélyt, ha ismeretlen helyre szeretnél becsatlakozni. A való életben sem rontasz be egy idegen helyre, hacsak nem vagy ott napi szinten bejárós. A virtuális térben is hasonlóak a szabályok. Amennyiben mégis beleavatkozol mások tevékenységébe és elutasítást kapsz, mert az illető elfoglalt, vonulj vissza és keres másik fórumot, lehetőséget a beszélgetésre.

Mások megzavarását, miközben feladatokat teljesítenek azért sem célszerű, mert ha a feladat megoldásának komolyabb tétje van, és a te “beleavatkozásod” ezt megzavarja, nem etikus viselkedés. Vedd azt tudomásul, ha az illető, vagy az adott csoport nem szeretne, vagy éppen nem tud reagálni a megkeresésedre.

Ha a virtuális térben mozogva is úgy gondolkodunk az alapvető udvariassági, etikai szabályokról, mint a valós életben, akkor nagyot nem tévedhetünk. Egy valós szituációban sem illik idegenek beszélgetésébe kéretlenül beavatkozni, ugyanez igaz a virtuális térre is, bár itt talán nagyobb szabadság mutatkozhat a tűréshatárban. Az udvarias érdeklődés nyomán használd a megfelelő, adott esetben privát csatornákat és légy felkészült, jól tájékozott mielőtt valamilyen programhoz csatlakozol.

5. Ne küljd el előzetes beleegyezés nélkül:

- teleportmeghívást

- baráti felkérést

- objektumokat

Érdemes fokozottan ügyelni minden megosztásra alkalmas tartalomra. Felkéréseket azért nem illik szó nélkül küldeni, mert esetleges visszautasításuk téged érhet váratlanul. Amennyiben valakinek szó nélkül küldesz el egy objektumot, vagy teleport meghívást, nem biztos, hogy elfogadja. Amennyiben ismerős/barát az illető győződj meg, hogy tudja-e fogadni az adott dolgot. Nem érdemes bombázni a másikat folyamatos teleportmeghívásokkal, levelekkel, mert a másik is szeretné idejét a saját elfoglaltságaira eltölteni.

Megfontoltan, és csak előzetes engedéllyel küldj tartalmakat, szintén nagyon zavaró lehet, ha tolakodóan viselkedsz. Gondolj arra, amikor telefonon ismeretlenül ajánlatokat kapsz és nem vagy rá vevő!

Mások idejét nem célszerű rabolni. Felkéréseket, meghívásokat ne küldj másoknak, kivéve ha előzetesen már beleegyezett az illető. Ha nincs arra ideje, hogy az általad felkínált lehetőségekkel éljen, a visszautasítása számodra is, meg a másik fél számára is kellemetlen lehet.

Adott esetben egy hívatlan meghívás, felajánlás udvariatlanság, tolakodás látszatát is keltheti. Ha ismeretlenként jelölünk barátnak valakit, akkor felmerülhet benne, hogy valamilyen reklámmal vagy különböző ajánlatokkal akarjuk traktálni. Legyünk ebben az esetben is következetesek, tudatosak és felelősek.

6. Légy türelmes az újoncokkal

Gondolj arra, hogy egyszer te is voltál kezdő. Amennyiben valaki túl sok alapvető kérdést tesz fel mely megtalálható egy megfelelő fórumon oszd meg vele az adott fórum bejegyzéseit, ez által segítve neki. Nem csak a tapasztalt felhasználóknak kell, hogy legyen türelme, hanem az újoncoknak is. Ne add fel már az első pillanatban. A virtuális környezet ugyanúgy tanulható, mint a biciklizés. (Gyakorlással)

Ismeretlen helyen egy újonc rosszul érezheti magát, ha nem tud semmit a környezetről. Segítségre van szüksége, olyan felhasználóktól, akik már ismerik a helyet. Add át a meglévő tudásodat, sokat segíthetsz az újonnan érkezőknek.

A kezdő felhasználókkal viselkedj úgy, ahogyan te is elvárnád, hogy veled viselkedjenek!

A türelem egy fontos erény. Elképzelhető, hogy amikor te újonc voltál, te is hasonlóan viselkedtél, de ne hasonlítsd össze magaddal az esetleges újonnan érkezőket. Nem tudhatod, hogy az esendő számítógép-felhasználó mögött valójában egy értékes ember lakozik, így az előző pontokban is hangsúlyozott tolerancia egy fontos elem itt is.

7. Tiszteld mások kultúráját / Tisztelt a különböző szubkultúrák szabályait

Az SL (Second Life) adta virtuális területen sűrűn változnak a szabályok, és kultúrák. Mielőtt bármit teszel, olvasd el az egyedi szabályokat, irányelveket, melyek általában a területre érve jegyzetként várnak téged. Nem érdemes a szabályokat kijátszani, mivel a legtöbb esetben cselekedeteid rögzítve (logolva) vannak, nem megfelelő viselkedés esetén kitilthatnak az adott területről.

Ismerkedj, tájékozódj, mielőtt bárhova belépsz! Tisztelettel közeledve a mások szubkultúrájához befogadó helyekre találhatsz. Figyeld meg, hogyan illik viselkedni és milyen szabályok betartását várják el tőled.  

Úgy, amikor új környezetbe kerülsz a való életben is, neked célszerű alkalmazkodnod a többséghez, és nem fordítva! Ellenkező esetben valószínűleg nem fogadnak be, kirekesztettnek érezheted magad.

A különböző kultúrákkal való találkozás egy remek tanulási lehetőség, ehhez azonban alkalmazkodni kell az ottani szabályokhoz, elvárásokhoz, melyet előzetes ismeterszerzés alapján tudunk elsajátítani. A tanulási lehetőség miatt fontos alapvetően tisztelettel tekinteni, tiszteletben tartani és elfogadni a különbözőséget.

+1 Figyelj arra is, mi történik a való életben, milyen helyzetben használod a virtuális környezetet

Mielőtt a virtuális környezetet használod, fontos kialakítanod a megfelelő valós életi körülményeket. Sokan nem gondolnak bele abba, hogy a valós életben elkövetett cselekedeteink a virtuális térben etikai, viselkedési problémákat vethet fel.

Ilyen lehet: - Hangos környezetben használja valaki a mikrofonját

     - Kérdez valamit, majd feláll a számítógépről, elmegy valahova, magára hagyva a válaszadót.

Amikor virtuális környezetben vagy, bizonyos céllal teszed. Fontold meg, hol és mikor alkalmas az idő, ennek megfelelően cselekedj. Ne rabold mások idejét, és az online beszélgetések alatt csak arra az egy adott tevékenységre figyelj. Másfajta zavaró tevékenységeket iktass ki.

A zavaró tevékenységek nem csak számodra lehetnek kellemetlenek, hanem a társaidnak is. Adott esetben a feladatok megoldását is veszélyeztethetik. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a résztvevők ezt megjegyzik és nem valószínű, hogy a következő virtuális csoportfogllakozás alkalmával szívesen dolgoznának veled.

A megosztott figyelem nem minden esetben vezet eredményre és esetleg egy kommunikációs helyzetben a másik fél érezheti úgy, hogy nem figyelsz rá - melynek fontosságára korábbi pontokban már utaltunk. Itt is az alapvető tisztelet fontosságát lehet hangsúlyozni, amiből ki kell indulni egy ilyen esetben.