A digitális egészség és közérzet témája azokat a pontokat járja körül, amikor az online eltöltött idő és tevékenységek miatt mentális és fizikai romlás tapasztalható a szervezetünkben. Akkor válunk digitálisan egészségessé, ha tudatosan, szervezetten, megfelelően használjuk az internetet. A bejegyzésben igyekszem körül járni az előadás során elhangzott digitális világ „betegségeit”, feltárni azok tüneteit és megkeresni a megfelelő gyógymódokat. Vannak olyan esetek, amikor az előadáson tárgyalt tevékenység éppen gyógymódként jelenhet meg. Digitális doktorként tehát nyakamba akasztom a sztetoszkópomat és kezdődjék a vizsgálat.
1. számú betegség:
internetfüggőség,alkalmazásfüggőség
Napjainkban szinte minden ember kapcsolatba kerül az internettel. E-mail-eket olvas, dolgozik, tanul, szórakozik. Ezek hosszabb- rövidebb időtartamot vesznek el a napi rutinból. Mikor jön el az a pillanat, amikor már függőség beszélhetünk, amikor valaki már nem tud elszakadni a világháló okozta szenvedélyétől?
Tünet: A páciens egész nap az internet, közösségi oldal, e-mail fiók előtt ülne. Olykor füllent arról, hogy mennyi időt tölt a gépe előtt. Amikor mást csinál, akkor is ez jár a fejében. Rosszul érzi magát, levertté, vagy akár depresszióssá válik, ha nem tud gép közelbe kerülni, vagy nincs internet elérhetőség, nincs nála a telefon.
Legrosszabb esetben minden háttérbe szorul szeretett elfoglaltsága miatt; család, barátok, munkahely.
Kezelés, gyógymódok: Komolyan kell venni, súlyos esetekben szakember, vagy külső segítő tanácsát kell kérni! A szörföléssel töltött idő megtervezése, a tervezett idő betartása. Szabadtéren töltött tevékenységek, barátokkal való személyes találkák szervezése. Amennyiben pedig az okostelefonok által elérhető alkalmazásfüggőségről beszélünk, úgy igyekezzünk a telefont csak akkor használni, és akkor magunknál tartani, amikor valóban szükségünk van rá.
2. számú betegség:
megosztási kényszer- oversharing
A „betegség” akkor jelentkezik, amikor túlzottan használunk akár egy közösségi oldalt és ott a napunk minden percéről tájékoztatni akarjuk ismerőseinket/ követőinket. Nem beszélve arról, hogy már akár bűnözők is előszeretettel figyelik meg így áldozataikat. Amíg te becsekkolsz egy kávézóba, kirabolják a házadat. Amennyiben nem figyelünk oda arra, hogy mit osztunk meg, azt főnökünk, tanáraink akár ellenünk is fordíthatják.
Tünet: Oda nem illő, mások számára érdektelen, magánjellegű dolgok megosztása naponta több alkalommal is.
Kezelés, gyógymódok: Túl személyes információk megosztásának kerülése. Csak olyan információt, képet osszunk meg, ami más számára is legalább annyira érdekes lehet, mint a számunkra. Ne posztoljunk a gyermekünkről illetlen, meztelen fotókat, akkor sem ha szuper édesnek találjuk azokat! Egyesek azzal a tippel is szolgálnak, hogy akár kapcsolati státuszunk, születési dátumunk megosztása is veszélyt jelenthet, ez már talán annak a bizonyos lónak a túloldala.
3. számú betegség:
online zaklatás, ciberbullying
Napjainkban jelentkező, leginkább fiatalabb korban jellemző csúfolódás, zaklatás. Megfélemlítés, becsmérlés, manipulálás. Manapság olyan méreteket öltött, hogy sajnos több esetben öngyilkosság is köthető hozz, külföldi országokban pedig már a törvényekben is megjelenik. Cyberbullynak, esetleg trollnak nevezik azt a személyt, aki a zaklatásért felelős. Ez a személy kikerülhet az ismerősi körökből, de lehet teljesen idegen is a számunkra.
Tünet: Beteg embernek leginkább a zaklató félt tekinthetjük, az ő tünetei a trágár, gunyoros megjegyzések, folyamatos zaklatás és lelki bántalmazás.
Kezelés, gyógymód: Amennyiben valaki az interneten folyamatosan zaklat minket mindenképpen tudassuk azt mással is. A legrosszabb, amit tehetünk, hogy magunkba zárjuk és nem beszélünk róla senkinek. Amennyiben ilyennel találkozunk, mindegy milyen formában, azt a tevékenységünket függesszük fel, blokkoljuk a zaklatót.
4. számú betegség:
impulzív, vagy nem tudatos eszközhasználat
Tünet: Nem használjuk ki a programhoz, szoftverhez kapható, elérhető biztonsági, személyes beállításokat.
Kezelés, gyógymód: Információs környezet menedzsmentje. Ismerjük azon eszközöket, melyeket a digitális tolltartónkban tárolunk. Tudatosan, felkészülten alkalmazzuk azok beállításait. Ne mi legyünk a programért, az legyen értünk!
5. számú betegség:
információéhség
A jelenleg létező rengeteg felületből, blogokból, hírportálokból online magazinokból számos dologról tájékozódhatunk. A megtalálható adatok száma végtelen, folyóként ömlik ránk a digitális eszközeinkből.
Tünet: Minden, a ránk nem is vonatkozó, számunkra akár még érdektelen hírek, blogok, olvasása.
Kezelés, gyógymód: Információgazdálkodás. Igyekezzünk kiválogatni azokat az oldalakat, híreket, amelyek számunkra releváns információkat tartalmazhatnak! Keressük a számunkra megfelelő felületet, hiszen sokszor egy adott hír többször is szerepel különböző portálokon. Célirányosan keressünk, ne csak találomra!
6. számú betegség:
rossz időbeosztás
A korábbi előadásokban is volt róla szó. Legtöbbször a tervezetlenséggel úgy gondoljuk időt spórolhatunk, ám ez inkább sok energiát vesz el és halasztást, halogatást eredményez.
Tünet: A túl sok és haszontalan idő eltöltése online.
Kezelés, gyógymód: Időgazdálkodás: A korábbi előadásokban is volt róla szó. Az időgazdálkodás ebben az esetben online eltölthető, felhasználható idő megtervezése, megszervezése. Hatékonyan osszuk be, ha kell, naplózzuk, hogy mennyi időt töltünk internetezéssel. Munkahelyünkön kerüljük az időrabló tevékenységeket, otthon pedig alakítsunk ki időintervallumokat, melyet a számítógép előtt töltünk. Minden tevékenységünkre állítsunk be konkrét időpontot, legyen az az e-mailek kezelése, a közösségi oldalon, vagy blogolással töltött idő.
7. számú betegség:
nagy mennyiségű idő eltöltése használható következmények nélkül
Tünet: A befektetett idő/ érték aránya elcsúszik az idő javára.
Kezelés, gyógymód: A tudatosság és az időgazdálkodás a megoldás ennél a területnél is. Osztályozzuk a tevékenységeinket és prioritási sorrendben végezzük el azokat. Tanulás során tartsunk kisebb szüneteket, amit kikapcsolódásra használunk, ezt az időtartamot azonban tartsuk be! A számunkra releváns információkat válogassuk ki!
8. számú betegség:
megosztástól való félelem
Tünet: Nem osztunk meg tartalmakat, passzívan szemléljük társaink ténykedését, vagy akár egyáltalán nem regisztrálunk.
Kezelés, gyógymód: Információs környezet menedzsmentje, és információgazdálkodás. Nem kell feltétlenül megosztanunk tartalmakat, ám a kezdeti bátortalanság után akár jól eső érzéssel tölthet el, ha mégis megtesszük és az adott bejegyzésben a like-ok száma növekvő tendenciát mutat. Az előadás alapján leginkább a városi legendák, rémtörténetek miatt alakul ki a passzivitás, vagy ez a fajta félelem. Azt szokták mondani, hogy amitől félsz, engedd közel és meglátod, hogy nem is olyan veszélyes. A nem regisztrálás tehát nem megoldás, a felület tudatos használata annál inkább.
9. számú betegség:
nem megfelelő online viselkedés
Tünet: Trágár szavak használata, káromkodás online környezetben. Névtelen kommentelés és még sorolhatnám.
Kezelés, gyógymód: Digitális etikett, e-etikett, netikett. Nem fejteném ki bővebben, volt már róla szó, én magam is készítettem podcast-et a témával kapcsolatban.
10. számú betegség:
kényelmetlen, ergonómiai szempontból nem megfelelő szoftverhasználat
Tünet: Az adott szoftverhasználata alkalmával stressz, zaklatottság, fáradékonyság megjelenése.
Kezelés, gyógymód: web-, és szoftver-ergonómia. Az adott szoftver könnyen kezelhető, használható legyen. Használata tanulható, gyorsan elsajátítható legyen. „A szoftver ergonómia felhasználó-központú: lényege az, hogy az emberek minél könnyebben elsajátíthassák az egyes alkalmazások használatát. A jó szoftver lehetővé teszi, hogy használata során elfeledkezhessünk róla (nem kell keresgélni az egyes funkciókat és beállításokat, mivel azok kézre állnak), és csak az adott feladatra koncentráljunk.” (http://netpedia.hu/szoftver-ergonomia)
+1. számú betegség:
fizikai megterhelés
Tünet: Hát fájdalom, alvás-, evészavar, dekoncentráltság, fájó szemek és fej.
Kezelés, gyógymód: Ne ülj túl közel a monitorhoz! Minden 10-20 percben fordítsd el a fejed a képernyőről legalább 30 másodpercig. Olvasás közben gyakran felejtünk el pislogni, ami a szemek kényelmetlenségét, szárazságát okozhatja. Ne felejts el pislogni! Állítsunk be megfelelő megvilágítást a háttérben! A túl kevés fény közelebb kényszerít a képernyőhöz, a túl sok pedig fejfájást okozhat.
Végül - csak kiegészítésként – kutatás közben az alábbi dologra bukkantam. Angol nyelvben a digital health (digitális egészség) önmagában az internet azon előnyét és pozitívumát jelöli, mellyel akár orvos nélkül, online módon meg tudjuk állapítani, hogy milyen betegségben szenvedünk, legtöbbször orvos is válaszolhat a problémáinkra. Ez főleg azokban az országokban terjedt el, ahol az egészségbiztosítás és az orvosi ellátás súlyos pénzbe kerül. Tovább kutatva számomra érdekes, de leginkább bizarr dologra bukkantam. Egy cég olyan apró, bogyószerű cenzort készített, melyet az ember lenyelve, majd azt egy bloototh-al rendelkező eszközzel párosítva információkat kaphat teste különböző funkcióinak működéséről, így a szívverés számáról, belső hőmérsékletről, stb.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése